Napi Sajtószemle

– 2005. augusztus 16., kedd | 10:46

Több lap is foglalkozik a ma kezdődő kölni Katolikus Ifjúsági Világtalálkozóval. A Népszabadságban (8.o.) Inotai Edit Kölnre figyel a katolikus világ címmel néhány sorban idéz XVI. Benedek pápa Vatikáni Rádiónak adott – és általunk már közölt – interjújából, kiemelve, hogy a szentatya szerint új lendületet adhat a keresztény eszmének a kölni találkozó. Inotai megállapítja: Köln és környéke már hetek óta a világtalálkozó és a pápai látogatás lázában ég. A tudósító ismerteti a pápa kölni programját, s arra is kitér, hogy Németországban a lakosság kb. fele vallja magát katolikusnak. Egy friss felmérés szerint a német fiatalok többsége hívőnek tartja magát, de az egyházzal, mint intézménnyel nem nagyon tud mit kezdeni. Tizenöt éve még a katolikusok 22 százaléka járt minden vasárnap templomba, ma csupán 15 százalékuk. Más vélemények szerint viszont a fiatalok körében növekszik mind a spiritualitás, mind a konkrét értékek iránti igény, és nagyrészt az egyházakon múlik, hogy miképp tudják megszólítani őket. „Joachim Mesiner, konzervatív nézeteiről ismert kölni érsek ezzel kapcsolatban máris sürgette, hogy a fiatal hívők kapjanak nagyobb szerepet saját közösségükön belül” – írja a baloldali lap kölni tudósítója. Idézi a Népszabadság Otto Schilly német belügyminisztert is, aki szerint a rendezvényen terrortámadástól valószínűleg nem kell tartani, mert – eddig legalábbis – a muzulmánok szemében a pápa nem minősült első számú célpontnak. Népszabadság/MK A Népszavában (2.o.) Mogyorósi Gizella Kölnben a pápa lesz a szupersztár címmel írja: „A 78 esztendős XVI. Benedeket igazi szupersztárként várják a fiatalok. Ám a Vatikán merev, régies stílusát bírálók már jelezték: találnak alkalmat, hogy a Rajna-vidéki rendezvénysorozaton vitát indítsanak olyan kényes témákról is, mint a nők szerepe a társadalomban, a fogamzásgátlás, a terhességmegszakítás, a házasság előtti nemi élet, az AIDS, a cölibátus és a homoszexualitás.” Ez a lap is idézi Otto Schilyt, aki leszögezte: „A pápa azért jön az NSZK-ba, hogy találkozhasson a fiatalokkal, és nem fogjuk őt páncélüveg mögött rejtegetni.” Népszava/MK A Magyar Nemzetben (10.o.) Érszegi Márk Aurél Négyezer magyar a fiatalok kölni találkozóján címmel szintén idéz XVI. Benedek Vatikáni Rádiónak adott interjújából, a Népszabadságban említett szöveg mellett kiemelve, hogy a szentatya szerint „bár széles körben elterjedt az a felfogás, hogy a keresztényeknek sok parancsot kell tiszteletben tartaniuk, s hogy a terhek nélkül az ember szabadabb lenne, ő mégis úgy hiszi: nem teher, ha valakit nagy szeretet támogat, gyönyörű dolog kereszténynek lenni.” A cikkíró felidézi az eddigi Katolikus Ifjúsági Világtalálkozókat, ismerteti ezen rendezvények főbb jellemzőit, hangsúlyozva, hogy ezek a találkozók egyben a világ legnagyobb kulturális fesztiváljai is. MN/MK Egyéb témák A Magyar Nemzetben (Jelenünk az egyetemességben 5.o.) Jankovics Marcell animációs rajzfilmrendező nyilatkozik, akinek karácsonykor jelenik meg a Négy évszak szimbolikája című könyve a debreceni Csokonai Kiadó gondozásában. A könyvben a négy évszakhoz szervesen kapcsolódó legnagyobb magyar és keresztény ünnepek szakrális, történelmi, természeti holdudvaráról ír le sokak számára újszerűnek és szokatlannak tűnő összefüggéseket. Jankovics elmondta: „Szeretném rehabilitálni a telet, és nemzeti ünneppé koronázni a karácsonyi-újévi ünnepkört. Könyvemben egy fejezetet szánok az eucharisztiának, köztük a tavaszi báránynak, a búzának, a nyári kenyérnek, az őszi bornak, a szőlőnek és a halnak. Utóbbi a télnek is szimbóluma, nem véletlenül kapcsolódik magyar nevében is a halál szóhoz. A halál ugyanakkor a Jónás-motívum révén szimbóluma Jézus Krisztusnak és a feltámadásnak is. Az ókeresztények Jézust azért nevezték Halnak, mert halála és feltámadása új csillagászati korszak fordulójára esett. Azon a napon és azóta is minden húsvétkor a Nap már nem a Kos, hanem a Halak csillagképében jár. Jézus pedig a tél kezdetén, december 25-én született. Katolikusként értem, mégis, ma jellegzetesen borúlátó magyar sajátosságnak tartom, hogy Szent Istvánt csak a halála alkalmából ünnepeljük, születéséről, Szent István megkoronázásáról is a halála napján emlékezünk meg, pedig december 25-én vagy január 1-jén koronázták meg. A karácsony akkor évkezdő ünnep volt, nem is tudjuk eldönteni, hogy december 25-én vagy január 1-jén tartották, talán nem is kell, hiszen a hagyományos értelemben vett karácsonyi ünnepkör – a katolikus felfogás szerint ma is december 25-étől január 6-ig tart, így bármelyik napján lehet ünnepelni.” Jankovics Marcell arra is emlékeztet, hogy a magyar hagyományban az aratás záróünnepe Nagyboldogasszony napja, és István ezen a napon halt meg. „Ezért látható a szarkofágján a kép, amelyen egy angyal visz egy pólyás gyermeket, amit Mária mennybeviteléhez kötünk. Elődeink a szentté avatást, majd a megemlékezést azért tették át augusztus huszadikára, a halálát követő vasárnapra, mert azt mégsem illik együtt ünnepelni. Később az aratásünnep folyamatosan átment Nagyboldogaszonyról István halála napjára. Ebben a kommunistáknak is volt szerepük, hiszen ők akarták lefokozni Szent István napját alkotmány-és kenyérünneppé, de igazából csak rásegítettek a szakrális jellegre, hiszen a magyar alkotmány Szent Istvánban gyökerezik… Az új kenyér ünneplése e napon pedig természetes, jó érzés. Olyan fontos jelképe a magyaroknak, mint az élet maga. Az eucharisztiában a kenyér nem más, mint Krisztus teste, így István és Mária ünnepe mindig is szervesen összetartozott. Nagyboldogasszony és Szent István között 1945-ig nem dolgoztak, már korábban learatták a gabonát, kicsépelték, de biztos, hogy ebben az ünnepi időszakban nem, mert belül van a nyolcadon, és azt a magyar hagyományban betartották. A két esemény együtt magyar nyári ünnepkörben egyesült. Isten hatalmas esélyt adott nekünk arra, hogy a történelmi eseményt tágabb, szakrális összefüggésbe helyezzük. Tudniillik a legtöbb nép nagy nemzeti ünnepei nem kötődnek sem szakrális, sem mezőgazdasági, sem egyéb, korábbi történelmi eseményekhez.” MN/MK