Napi sajtószemle

A Népszabadság (8.o.) A pápa ellátogat a kölni zsinagógába címmel figyelemre méltónak tartja, hogy XVI. Benedek pápa a keresztények és a zsidók közti megértés előmozdítása jegyében az Ifjúsági Világtalálkozón, augusztus 19-én ellátogat a kölni zsinagógába. A lap kiemeli, hogy ő lesz az első pápa, aki felkeres egy német földön épült zsinagógát. Az orgánum emlékeztet rá: eddig csak egyszer történt meg, hogy katolikus egyházfő ellátogatott egy zsidó imaházba: XVI. Benedek elődje, II. János Pál járt 1986-ban a római Nagy Zsinagógában.

A Népszava (15.o.) Trapattoni a pápánál című beharangozója szerint XVI. Benedek pápa jövő csütörtökön Kölnben fogadja Giovanni Trapattonit, a német labdarúgó Bundesligában szereplő VfB Stuttgart vezetőedzőjét. Az olasz szakember elmondta: „Kaptam egy meghívót őszentségétől, és ha a vezetőség elenged, akkor a délelőtti tréning után átvonatoznék Kölnbe.” Herbert Briem sportigazgató rögtön közölte: az edző természetesen kimenőt kap. A lap megjegyzi, hogy a 66 éves tréner nővére apáca.

Szintén a Népszavában (13.o.) Rónay Tamás Matrónák és dámák a pápai udvarban címmel ismerteti Alois Uhl „A pápák és a nők” című könyvét. A cikkíró figyelmeztet: komoly hibába esnénk, ha a könyv minden állítását elhinnénk, de mindenképpen olyan olvasmányról van szó, amely teljesen szokatlan szemszögből közelíti meg az egyház eseményeit. Alois Uhl könyve szerint a középkorban jelentős volt a nők befolyása a Vatikánra. Rónay hangsúlyozza, hogy ez a befolyás ezt követően megcsappant, „sőt, manapság igen kényes kérdés a nők szerepe az egyházban. Manapság szóba sem jöhet pappá szentelésük, amelyet XVI. Benedek pápa egyik régebbi nyilatkozatában elsősorban az egyházi tradícióval indokolt. Úgyhogy manapság nem érdemes a nőt keresni egyes pápai döntések mögött…”

A Magyar Hírlap (10.o.) Rajtakapták, lemondott címmel ismerteti a The New York Times egyik cikkét, amely szerint lemondott Monsignor Eugene V. Clark, a St. Patrick-székesegyház rektora, mert azzal vádolják, hogy szerelmi viszonyt folytatott titkárnőjével, aki több mint 25 éve áll szolgálatában. A titkárnő férjezett, és 33 évvel fiatalabb a 79 éves főpapnál, aki közleményben tudatta: „Úgy tűnik, hogy a hamis és szenzációs tálalásban beállított események és körülmények miatt a továbbiakban nem leszek képes hatékonyan szolgálni a főegyházmegyét.” A New York-i főegyházmegye ugyancsak közleményben tudatta, hogy a főpap és St. Patrick-székesegyház és a főegyházmegye érdekében mondott le.

A Magyar Nemzetben (Zérus másodperc 27.o.) Gál Péter római katolikus teológus, az okkultizmus kutatója nyilatkozik a New Age mozgalomról, amelynek legnagyobb szemfényvesztésének azt tartja, hogy a kereszténységgel rokonítja magát, ugyanis kibékíthetetlen az ellentét a kétféle gondolkodás között. A teológus kifejtette: a misztériumvallások beavatási technikái, a gnosztikus megvilágosodás és a napjainkban is népszerű eksztatikus (önkívületi), vagy meditatív technikák mind azt a célt szolgálják, hogy az ember ráébredjen: végső soron ő maga az isten. Minél közelebb jut valaki e felismeréshez, annál magasabb létszinten reinkarnálódik, míg végül megtörténik az újraegyesülés az „eggyel”, a világlélekkel, vagy a „mindenséggel.” Mindebből következik, hogy nincs szükség megváltóra: Jézus a New Age számára csupán példakép, bölcs tanító, aki a szeretetre vagy épp az alárendelt test hősies legyőzésére mutatott példát a kereszten.

A gnosztikus tanokban valamely (sokszor gonosz) szellemi lény hozta létre – tévedésből vagy ügyetlenségből – az anyagi világot. Ez a lény a középkori gnosztikusoknál, például a katharoknál Lucifer. A gnosztikus bibliamagyarázat szerint a Szentírásban kétféle Istenről van szó: az egyik az ószövetségi Jahve, az anyagi világot teremtő, ugyanakkor haragvó és ítélő Isten, a másik pedig Jézus Istene. Ezzel szemben az Újszövetség egyértelműen tanítja, hogy Jézus Bibliája az Ószövetség volt, és teljes, szerves egység van a Szentírás két része között. Gál profeszor hangsúlyozta: a keresztény hitben az emberi lélek nem eleve halhatatlan, amint Platon s az ókori pogányság hitte. A halhatatlanságot is ajándékba kapja az ember. Isten az emberi lelket egyenként teremti. A keresztények által várt üdvösség nem annyira az egyesülés, az „unio”, hanem inkább a „communio”, az Istennel való közösség fogalmával írható le. Az ember feltámadása a test és a lélek egységében történik, ahogy Jézus feltámadott. Az ember így éli, megdicsőülve a boldog örökkévalóságot: megmarad egyénisége, azonossága, eltérően a reinkarnációs hipotizésektől. A keresztény világkép szerint az anyagi világ önmagában nem rossz; a bibliai őstörténetben a teremtés minden napja után azt mondja Isten, hogy amit alkotott, az jó. A Biblia a világban levő rossz forrásaként nem az anyagot, a testet, hanem a bűnt nevezi meg. A bűn: szabad döntés Isten rendje ellen, a Teremtő akaratának áthágása.

A katolikus teológus arra is emlékeztetett: a kereszténység szerint a megváltást az ember – a keresztség és a hit által – elfogadhatja Istentől. A hit személyes, bizalomteljes kapcsolat Istennel: az ember dönthet, akarja-e ezt a kapcsolatot. Jézus személyében Isten lett emberré, az ember bűneinek büntetését szenvedte el a kereszten, helyette és érte halt meg. Így szabadítja meg a hívőket a bűntől és annak következményétől: a szenvedéstől és az örök haláltól. Gál Péter rámutatott: az ősi gőg, amelyet a paradicsomi kígyóból szóló hang sugallt az első emberpárnak – „ha átlépitek az akaratát, olyanok lesztek, mint az Isten” –, a mai napig is létezik. Ez munkál az önmegváltó technikák, a mai mágikus gyakorlatok é gyógyítások mögött. Az emberek mindenáron gyógyulni akarnak, és sokan hisznek az úgynevezett fehér mágiában. A fehér és a fekete mágia azonban egy tőről fakad, ezt módszereik, eszközeik is mutatják: például a szellemi kényszerítés, a „lelkek” segítségül hívása, inga, varázsvessző és a többiek.

Gál Péter arra is felhívja a figyelmet, hogy a gnoszticizmus determinista hit volt, ismerte a végzet fogalmát, ezért általános pesszimizmus jellemezte. Kasztrendszerre épül: vannak földön járó istenek, választottak, akik biztosan megvilágosodnak és üdvözölnek, lelki emberek, akiknek van lehetőségük a megvilágosodásra, valamint testiek, akik képtelenek megvilágosodni. Az utóbbit nevezi a manicheizmus megválthatatlan tömegnek. Ezért az ezoterikus tanítás kizáró jellegű, amely az individualizmus és szubjektivizmus felé sodorja az embert. Gál Péter leszögezte: óriáis ajándék a világ számára az az önfeláldozó szeretetben működő kollektivitás, amely a zsidóságnak és a keresztényeknek is sajátja. A keresztény hit közösségi ügynek tartja az üdvösséget: az egyház tagjai az egymás és a világ iránti szolgálatban haladnak e cél felé. A kereszténység nem ezoterikus, hanem kezdettől fogva exoterikus, azaz mindenki felé fordul, s a megváltást mindenkinek felkínálja, ahogy az első misszionáriusok is hirdették az evangéliumot rabszolgának és császárnak, zsidóknak és pogányoknak egyaránt. Az embernek azonban szabadságában áll elfogadni vagy elutasítani Jézus Krisztust és az evangéliumot, így felelős a saját örök sorsáért. (Gál Péter A New Age keresztény szemmel címmel könyvet is írt amely eddig hat kiadást ért meg – a szerk.)

Magyar Kurír