Napi Sajtószemle

– 2005. augusztus 11., csütörtök | 10:00

A Népszava (13.o.) Pentlingben voksolhat a pápa című cikke szerint a bajorországi településen, Pentlingben szavazhatna XVI. Benedek pápa, aki részt vehetne a szeptember 18-ai német parlamenti választáson. A pentlingi polgármesteri hivatal egyik munkatársa, Robert Griesbeck kijelentette: jóllehet Joseph Ratzinger igen ritkán tűnik fel a városkában, ez még nem ok arra, hogy töröljék a választók listájáról. A tisztviselő meggyőződését fejezte ki, hogy a pápa élni fog szavazati jogával. Népszava/MK A Magyar Demokratában (10-11.o.) Hankó Ildikó Babba Mária népe címmel mutatja be Lukács atyát, azaz Daczó Árpád ferences szerzetest, aki Kósteleken, Nagy-Magyarország legtávolabbi falujában tíz éven át a Gyimesekben lelkipásztorkodott a csángók között. A nyáron ünnepelte pappá szentelésének hatvanadik évfordulóját, július 2-án volt a gyémántmiséje a csíksomlyói kegytemplomban. A cikkíró szerint a ferences atya nevét „ismeri határon innen és túl mindenki, akit érdekel őseink élete, hite, kereszténységünk eredete. Kevés olyan nép él Európában, de a világon is, amelyik eszmélésétől fogva, még nemzetté kovocsolódása előtt éppen úgy, mint ma, egyistenhitű volt, életét, jólétét az égiektől várta. Nem voltak bálványimádók, hiszen bálványaik sem voltak. Lukács atyát szolgálata során olyan helyre vezérelte a Mindenható, ahol ősi hitvilágunk kincsestárára talált. Õt magát is meglepte a felismerés, hogy kereszténységünk, istenanya-tiszteletünk nem államalapításunkkor kezdődött” – írja a cikk szerzője. Hankó emlékeztet rá, hogy Lukács atyának már 1980-ban megjelent egy érdekes dolgozata Babba Máriáról, aki a néphitben azonos a csíksomlyói Szűz Máriával. Babba azt jelenti, hogy szép. A cikkíró szerint így világos, hogy miért szereti annyira a magyarság a Boldogságos Szűz Máriát, miért lett ő a patrónánk, miért éppen neki ajánlotta föl Szent István a koronáját, miért lett a magyarság elsőként a világon Mária népe: mert nem volt semmi kibékíthetetlen ellentét a kereszténység előtti istenanya, ősanya, a Hold-istenasszony, a Boldogasszony és Mária között. Csak a Babba szó után kellett tenni azt, hogy Mária és máris a Szép Szűz Mária védelmezte népét anyai szeretével. „A pünkösdi csíksomlyói búcsú a napfelkelte nézéssel együtt az elevenen élő magyar mitológia bizonysága. Õshitünk ragyogó világa Csíksomlyón ölelkezik a keresztény világgal” – olvasható a cikkben. Hankó Ildikó arra is rámutat, hogy eltúlzott az a kép, hogy hazánkban a kereszténységet tűzzel-vassal terjesztették. Terjedt az magától is, mert ősi hitünk igen közel állt hozzá. A szerző megemlíti azt is, hogy Lukács atya jubileumi miséje után szomorúan mondta, hogy sokan nem jó szemmel nézik kutatásait az ősvallás terén. Hankó Ildikó szerint „nyilván nem értik meg, hogy miről ír. Ha valaki figyelmesen elolvassa a Csíksomlyó titka című könyvét, világossá válik, hogy nem Csíksomlyó misztikumát akarja pogány alapokra helyezni, hanem éppen fordítva: a pogánynak bélyegzett ősi hitvilágunkat szenteli meg Babba Mária titkának megfejteésével.” Magyar Demokrata/MK