Napi sajtószemle

A Magyar Hírlapban (18.o.) Fodor György Bírálta a pápa a spanyol kormányzást címmel elemzi a Szentatya spanyolországi apostoli látogatását, kiemelve: „Ellentmondásos látogatásként indult a pápa második spanyolországi útja. Santiago de Compostelában Felipe trónörökös és felesége fogadta, a kormányzó szocialista párt miniszterelnöke a háttérben maradt. János Károly király és a királyné is csak a barcelonai szertartáson jelent meg. XVI. Benedek azonban nem szépítette szavait, még a látogatás előtt sem.” A cikkíró emlékeztet rá, hogy mielőtt elutazott volna Spanyolországból, XVI. Benedek felszólította Európa katolikusait, hogy újítsák meg hitüket: „Kapjon ez a hit új erőre Európában, és legyen a forrása új erőfeszítéseknek. Európának meg kell nyitnia magát Isten előtt, s félelem nélkül kell találkoznia vele. A tudomány és technológia Európája, a civilizáció és a kultúra Európája egyszersmind olyan Európa kell legyen, amely nyitott a transzcendencia és a más kontinensekkel ápolt testvériség előtt” – idézi a pápa szavait Fodor György. Hozzáteszi, hogy a látogatással nem ért véget a spanyol kormány és a Vatikán közötti konfliktus, mert a Szentatya rövidesen harmadszor is Madridba utazik, ezúttal a katolikusok ifjúsági világtalálkozójára. A cikk szerint Sarah Rainsford, a BBC kutatója Toledóban, a katolikus egyház egyik erősségében kereste a magyarázatot arra, hogy az egyház miért gyengült meg az utóbbi időkben. Az egyház még mindig nem tudta lemosni magáról azt, hogy negyven évvel ezelőtt erősen kötődött Franco diktatúrájához. Az egyház nem vette figyelembe, hogy a társadalom gyorsan megváltozott, ma már tekintélyének töredékét élvezheti. A cikkíró idézi Gonzalo atyát: „Sokkal alázatosabban kell viselkednünk, és el kell ismernünk, hogy gyors eredményekre nem számíthatunk.” Az atya nevet azon, hogy unokaöccsei „dinoszaurusznak” csúfolják. Fodor György emlékeztet rá: Spanyolországban tíz év alatt a válások száma több mint kétszáz százalékkal növekedett, az ország pedig „Európa legnagyobb kuplerájává vált.” A cikkíró szerint most kezdődik a spanyol kormány és az egyház újabb harcának menete: a reform keretében minden közintézményből el kellene távolítani a vallási jelképeket. Juan Rubio, a Vida Nueva című lap főszerkesztője szerint „Meg kell találnunk azt az utat, hogy beilleszkedjünk a társadalomba, és legyen valódi ajánlatunk az emberek számára.” Õ úgy véli, a katolikus hierarchia képtelen volt alkalmazkodni Spanyolország új társadalmi valóságához: „Az egyház ereje, a püspökök, most erődítményeikbe vonultak vissza.” Egy lelkipásztor, Miguel Angel atya figyelmeztet: „A pogányság és a közöny légkörében élünk… a jelen generáció gyenge, de legalább ezekre az alapokra építhetünk.” Fodor György szerint a spanyol egyházi vezetők azt tartják a legnagyobb bajnak, hogy Spanyolországban – csakúgy mint másutt a vallást is „privatizálják”, mindenki saját lelkiismeretének korlátai között él, nem pedig a tízparancsolat szellemében.

A Magyar Nemzet (Katolizáló… 1.o.) közli: az anglikán egyház öt püspöke jelezte, hogy a katolikus egyház tagjává kíván válni, élve a Vatikán által hivatalosan felkínált lehetőséggel. A polgári napilap emlékeztet rá: a Vatikán tavaly jelentette be azt a kezdeményezést, amely lehetővé teszi, hogy az egyházukkal elégedetlen anglikán hívek protestáns örökségük és liturgiájuk egyes elemeinek megőrzésével együtt is teljes hitközösséget vállalhassanak a római katolikus egyházzal.

Magyar Kurír