Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Támogatják… 5.o.) közli, hogy gyűjtést indít a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász az észak-magyarországi árvízkárosultak megsegítésére. Tuczainé Régvári Marietta karitászigazgató elmondta: a szervezet azonnali fogyasztásra alkalmas tartós élelmiszert, konzervet, kekszet, továbbá ásványvizet gyűjt, és küld a rászorulóknak. A görög katolikus és a református egyház is felajánlotta segítségét az árvíz sújtotta Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településeknek, segélycsapataik járják a falvakat, városokat. A görög katolikusok kérik, hogy az adományokat a 11100-702-19204886-41000007 (Hajdúdorogi Egyházmegye) számú számlára utalják, „árvízkárosultaknak” megjelöléssel. A Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Exarchátus karitász szervezetei már 1,5 millió forint értékű adományt osztott szét a leginkább rászorultak számára. Gyűjtést indított a Magyar Református Szeretetszolgálat is, számlaszámuk: CIB bank, 10702019-85008898-51100005

A Magyar Hírlap (Rákérdeznének a vallásra is… 3.o.) közli, hogy a vallásra, a termékenységre és a nemzetiségre vonatkozó kérdéssel is kezdeményezi kiegészíteni a jövő évi népszámlálásról szóló törvényt az Országgyűléshez tegnap benyújtott módosító indítványában három Fidesz-KDNP-s képviselő. Indoklásuk szerint a javaslat lehetőséget ad arra, hogy a 2011-ben esedékes vizsgálat adatai összehasonlíthatóak legyenek a tíz évvel korábbi népszámlálás során felvett adatokkal. A Balog Zoltán fideszes, valamint Semjén Zsolt és Szászfalvi László kereszténydemokrata politikusok által jegyzett előterjesztés alapján az egészségi állapotra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan az adatszolgáltatás önkéntes lenne.

A Népszavában (7.o.) Simon Zoltán Magyar-e vagy? címmel nehéz ügynek minősíti a vallási hovatartozás kérdését, „… és pont azért az, mert a Fidesz-kormány 2001-ben minden fogadkozása ellenére egyszer már megpróbált visszaélni az akkori cenzus vallási adataival. Akkor is önkéntes volt a válaszadás, tehát még az adatok hitelességét is kétségbe lehetett vonni, az egyházaknak járó kiegészítő támogatást az Orbán-kormány mégis a népszámlálás alapján kívánta elosztani. Hogy most is egy ilyen, a nagy ’történelmi’ egyházaknak szóló trükkről lehet szó, azt jól bizonyítja a három beterjesztő képviselő személye. Semjén katolikus teológus, Balog és Szászfalvi pedig református lelkész.”

A Magyar Demokratában (Vezérre van szükségünk 30-32.o.) Makovecz Imre Kossuth-díjas építész nyilatkozik: „Nekem Orbán Viktor személye nagyon fontos. Tessék tudomásul venni, hogy nincs más alternatíva rajta kívül! Vezérre van szükségünk, és nem egy áldemokráciára, ahol háttérhatalmak mozgatják a politikusok kezét, akiknek elemi érdekük a Kárpát-medence megosztottsága. Miért volt Trianon, ha nem azért, hogy megosszák a Kárpát-medencét? Ahol már megvoltak az alapjai egy egyesült Európának, de nem a pénz, a mammon, hanem egy egész más szellemiség jegyében.” A világhírű építész elmondta: „A határon túli magyar területeken egymás után építjük a templomokat. Amikor Vargyason, építkezés közben találunk egy bazalttömböt, amire rovásírással ráírták, hogy ’Szent Mihály, Isten szentje’, és egy düledező faház helyén felépül a református templom, az emberek pedig körbeállják, és énekli,, hogy ’Tebenned bíztunk eleitől fogva’, akkor az ember tudja, hogy otthon van.” Makovecz Imre elmondta azt is: „A budapesti tizenkettedik kerületi önkormányzat megbízásából terveztem egy templomot a felső-krisztinavárosi templom mellé. Itt voltam elsőáldozó. Még gyermekkoromban kezdtek hozzá ennek megépítéséhez, az alagsor el is készült, de közben jött a háború. A háború után, amikor legyőztek bennünket az oroszok, hangsúlyozom, legyőztek és nem felszabadítottak, segélycsomagokat vittünk a családoknak. A Böszörményi úti csendőrlaktanya udvarán tiszti kardok hevertek halomban. A templom tiszteletese azt mondta, szerezzünk onnan egyet. Hoztunk is egy aranyozott kardot, amellyel lovaggá ütött minket, mert segítettünk a nélkülöző családokon. A templom alagsorára később ráhúztak egy emeletet, és egy diszkót nyitottak, majd a rendszerváltás után az egyház visszakapta. Az önkormányzat úgy gondolta, folytatni kell az építkezést, és egy templomot kellene építeni. Boldogan elvállaltam a feladatot. Mivel az egyház nem állt az ügy mellé, ezért létrehoztunk egy alapítványt, és fel fogjuk építeni a templomot, amelyet Magyar Feltámadás Templomának fogunk nevezni. Szeretném, ha elindulna egy mozgalom, amely a Barcelonában található Sagrada Familia templomának építéséhez hasonló. Azt mondta az öreg Gaudí építész: katalánok, ha nem építitek tovább a templomot, akkor elpusztultok. A templom még napjainkban is épül.” Az építész szerint hozzá kell nyúlni az alaphoz, azaz az alkotmányhoz, „Az emberi kapcsolatokat át kell hogy hassa a hit és a tudás, hogy miért dolgozunk, mit akarunk létrehozni. Az embereknek ezt meg kell tudni érteni. ’Kezdetben vala az Ige, az Ige vala Istennél, és Isten vala az Ige’. Ez például egy alapmondat.” Nem módosítgatni kell, hanem újat alkotni.”

Magyar Kurír