Napi Sajtószemle

– 2005. augusztus 9., kedd | 10:01

A Népszabadságban („Szomorú, ha egy szent szomorú” 9. o.) Peter Gumpel jezsuita atya nyilatkozik II. János Pál boldoggá avatásáról. Az interjú bevezetője szerint „a német jezsuita 45 éve a boldogok és szentek első számú vatikáni ügyvédje.” Azzal kapcsolatban, hogy az áprilisban elhunyt szentatya temetésén transzparensek követelték: „Avassátok azonnal szentté!”, P. Gumpel azt felelte: Sok ilyen feliratot lehetett látni, de a transzparensek feltűnően egyformák voltak. Egyértelmű, előre megszervezett akció történt, ami nem tetszett a Vatikánnak. Az akciót a lengyelek szervezték. Ahogyan a lengyel érsek, Stanislaw Dziwisz krakkói érsek, II. János Pál volt titkára szájából hangzott el az is, hogy II. János Pál már idén októberben szent lesz, mivel XVI. Benedek kanonizációs eljárás nélkül szentté avatja.” A jezsuita szerzetes szerint ez azonban lehetetlen: „Még egy pápa sem kivétel. Már az is rendkívüli, hogy elindították a boldoggá avatást. Az eljárás modern szabályait maga II. János Pál fektette le 1983-ban: öt évnek kell eltelnie a halál és a boldoggá avatás kezdete között: eddig az egyetlen kivétel a kalkuttai, 1997-ben elhunyt Teréz anya volt, akit a halála után rögtön megkezdett eljárással 2003-ban már boldoggá is avattak. A második kivétel II. János Pál lehet, de az ő esetében is legalább két-három évvel kell számolni.” Peter Gumpel azt is elmondta, a közvélemény nagyot téved, amikor azt hiszi, hogy a boldoggá avatáshoz csoda is kell: az 1983-as reformmal az egyház csökkentette a csoda szerepét. Korábban a boldoggá avatáshoz a mártírnak két csoda kellett, most már egy sem kell. A szent hírében álló embernek is kettő kellett, most elég egy. A csoda azért kell, mivel az egyházi bíróság is emberi és nem mentes a hibáktól. Az ideális jelölt például a szegények szemorvosa, a 2003-ban boldoggá avatott Batthyány–Strattmann László. Az egyház példaképeket akar adni, hiszen azok hatnak a hívekre. Ez az oka annak, hogy II. János Pál több boldogot és szentet avatott, mint elődei az elmúlt 400 évben. A lengyel pápa különböző származású, nemzetiségi egyháziakat és laikusokat férfiakat és nőket kanonizált, hogy mindenki a hozzá legközelebb álló példaképet választhassa ki. A boldog és szent az, akire azt mondjuk: ez az ember hitben élte le az életét mosolyogva. A szentek természetesen mosolyognak. Szomorú, ha egy szent szomorú.” Sárközy Júlia kérdésére, hogy boldoggá avatják-e XII. Piust, akinek dossziéját a közelmúltban Peter Gumpel zárta le, a jezsuita atya azt felelte: „Értem, mire gondol. A megvizsgált anyag alapján az a véleményem, hogy a Hitlerrel szembeni nyilvános és határozott fellépés csak rontott volna a helyzeten és akadályozta volna a Szentszék háttérben zajló segítségnyújtását. XII. Pius boldoggá avatásnak még nem érkezett el az ideje, tisztázni kell a pápa történelmi megítélését.” Népszabadság/MK A Magyar Hírlap (A szakadár érsek… 9.o.) beszámol arról, hogy Macedónia elutasította a szakadár Jovan érsek szabadon engedésére vonatkozó szerb követelést. Az orgánum emlékeztet rá: Jovan érseket vallási és nemzeti türelmetlenség szítása címén júniusban másfél éves börtönre ítélték. Ez kemény ellenkezést váltott ki szerb egyházi és politikai körökben. Vojislav Kostunica szerb kormányfő azonnali szabadon engedését követelte, és figyelmeztetett: az eset komolyan veszélyezteti a két ország kapcsolatait. Branko Crvenkovszki macedón elnök tegnap válaszában hangsúlyozta: Jovan Vranisevszki macedón állampolgár, és még csak nem is tartozik a szerb kisebbségi közösséghez, így esete belügynek számít. Aki kiszabadítását követeli, beavatkozik az ország belügyeibe. A macedón egyház azért közösítette ki Jovant, mert egyházi szervezetet akart létrehozni a szerb kisebbség védelmében. MH/MK