Napi Sajtószemle

– 2005. augusztus 3., szerda | 11:18

A Magyar Hírlap (9.o.) Belgrád és Szkopje egy érseken civakodik címmel számol be arról, hogy a szerb ortodox egyház követelésére Belgrád nyomást gyakorol Macedóniára, hogy engedjen szabadon egy szakadár főpapot: a lap szerint Jovan érsek, akit a szkopjei bíróság nemzeti és vallási gyűlölet szítása címén két és fél évi szabadságvesztéssel sújtott, az ortodox egyház (macedón szempontból) szakadár szárnyát képviseli, amely nem ismeri el a macedón egyház önállóságát. Pavle szerb pátriárka Jovant a közelmúltban macedóniai helytartójává nevezte ki, amit a szkopjei kormány nyílt provokációnak bélyegzett. A főpap ellen konkrétan az volt a vád, hogy saját otthonában tartott istentiszteletet a szerb egyházhoz hű híveknek. A Magyar Hírlap rámutat: a különben jónak mondható szerb-macedón kapcsolatokat megzavaró viszály még a macedón nemzeti ünnepbe is beleszólt: Belgrád nem engedélyezte a macedón állami küldöttségnek, hogy koszorút helyezzen el a dél-szerbiai Prohor Pcinski kolostornak a falán, ahol 62 évvel ezelőtt a macedón állam megteremtéséről döntöttek. Több belgrádi vezető, köztük Vojislav Kostunica kormányfő felszólította Branko Crvenkovszki macedón elnököt, hogy azonnal engedje szabadon Jovan érseket. Velimir Ilsic beruházásügy-miniszter pedig a gazdasági kapcsolatok megszakításával fenyegetőzött. MH/MK A Magyar Nemzetben (15.o.) Pósa Zoltán Szellemi útikalauz múltba és jövőbe címmel mutatja be Tenke Sándor Breviárium című kötetét, Jókai Anna eddigi életművének szellemi útikalauzát. A cikkíró szerint az írónő gondolatai az isteni teremtésről, a krisztusi megváltásról és a Szentlélek vigasztaló erejéről bizonyos szellemi iránytűt jelenthetnek a hívő emberek számára. A teológus professzor „Isten, Jézus Krisztus, a hitélet, a kereszténység, a magyarság, a haza, a hatalom, a forradalom, a szabadság, a remény, a szeretet, a bűn, a bűnhődés, a szenvedés, a megbocsátás, a türelem és a művészetfilozófia átfogó témaköreihez keresett idézeteket.” Pósa Jókai Anna Majd című esszénovelláskötetét is ismerteti: az elbeszélések a jövő emberének szemszögéből beszélnek jelenünkről, valamint a nem túl biztató jövő kilátásairól. Az egyik legtragikusabb Az utolsó gyermek című elbeszélés, amely az apokalipszis, a világvége egyik lehetséges vízióját is az olvasó elé vetíti. Eljuttatja az olvasót addig a nagyon is elképzelhető végkifejletig, amely igazolja, hogy „a Teremtmény tönkretette a Teremtést.” Ám az Atya, akárhányszor csalódik is az emberben, hajlandó újrakezdeni, s embert teremt a maga hasonlatosságára – írja ismertetőjében Pósa Zoltán. MN/MK Szintén a Magyar Nemzet (15.o.) Romlik a Dömtör-torony címmel ír arról, hogy a szegedi Fogadalmi templom, azaz a dóm építését 1883-ban, négy évvel a nagy szegedi árvizet követően határozta el Szeged törvényhatósága. Előbb azonban le kellett bontani a Szent Dömötör tiszteletére 1725 és 1749 között emelt templomot, amelynek helyén korábban is hasonló építmények álltak. A régi templomot teljesen 1925-re bontották le, a dóm felszentelése 1930-ban volt. A Dömötör-templom bontásakor egyik tornyából váratlanul előbukkant Szeged legrégibb műemléke, a román alapokon álló, gótikus stílusú Dömötör-torony. A beszámoló szerint a páratlan műemlék évtizedek óta pusztul, s bár 1998-2002. között a fideszes városvezetés idején elkészült a Dömötör-torony és a szabadtéri színpad teljes rekonstrukciójának a terve, a helyreállítás azóta sem kezdődött el. Kohári Nándor, a Fidesz önkormányzati képviselője elmondta: „Bár az önkormányzat kulturális bizottságának ülésén felvetettem az MSZP-SZDSZ-es többségnek, hogy a város különítsen el pénzt a rekonstrukció megkezdésére, mindez süket fülekre talált. Botka László szocialista polgármester a műemlék megóvása helyett érthetetlen módon inkább egy vízi bástya felépítését erőlteti.” MN/MK