Napi Sajtószemle

– 2005. július 22., péntek | 9:23

A Magyar Hírlap (2.o.) A pápa párbeszédet sürget címmel számol be arról, hogy az olasz Alpokban nyaraló XVI. Benedek pápa közölte: nem engedhető meg, hogy az irracionális terror ártson a kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás közötti párbeszédnek, mert „nincs civilizációk közötti konfliktus, csak kis fanatikus csoportok vannak. Fontos, hogy a három vallás között megerősödjön a párbeszéd.” MH/MK A Népszabadságban (14.o.) Tamás Gáspár Miklós Levél az esztergomi érsekhez címmel intézett nyílt levelet Erdő Péter bíboros, prímáshoz. Az SZDSZ egykori országgyűlési képviselője kiemeli, hogy „Az ön püspökei legutóbb a jelenlegi kormány (amelynek nem vagyok híve) kevés jó intézkedése közül épp azokat kifogásolták, amelyek a szegény (elsősorban roma) gyerekek kirekesztését akarták megakadályozni vagy megelőzni. Az ön püspökeinek titoknoka, Veres úr aligha fog itt keresztyéni bűnbánatot tanúsítani, ismerjük őt. Az ön püspökei, mon cardinal, arra akarják kárhoztatni a legszegényebbek gyermekeit (közöttük a leglelkesebb, legátszellemültebb katolikus hívőket, a cigányokat), hogy mindörökké szegények maradjanak. Műveletlenek, eszköztelenek, tehetetlenek és kiszolgáltatottak abban a kegyetlen világban, amely talán önnek se tetszik, ám amelyben önöknek van hatalmuk, de nekik nincs, és – ha önök és politikai szövetségeseik kötik az ebet az igazságtalanság karójához – nem is lesz. Egymás között bevallhatjuk, tisztelt uram: ez csúnya dolog. Ön nem tehet püspökeinek és felekezetieskedő politikusairól: ez az ön keresztje. De megszólalhat. Ez az egyház monarchikus szervezeti formájának nagy előnye: önt nem választották, önt nem lehet leszavazni, az ön pozícióját nem veszélyezteti, ha a legnyomorultabb szegényeknek mond jó szót, s ha urambocsá támogatja az oktatási miniszter (aki történetesen liberális: ez a szó elsötétült elméjű honfitársaink egy része számára démonikusabbnak tűnik föl, mint a náci, de hát ön nyilván nem tartozik közéjük) ebben az egy ügyben példamutatóan bátor és nagyvonalú lépését. Nem gondolja, hogy meg kellene szüntetni a magyarországi közoktatásban a faji szegregációt (ami a világ szégyene?) Mire kötelezik önt a vulgáris előítéletek? Semmire.” Tamás Gáspár Jézust idézi: „Az aratni való sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába.” Hozzáteszi: „Legfőbb ideje, érsek testvérünk, hogy kérje már végre-valahára az aratásnak Urát.” Népszabadság/MK A Magyar Nemzet (15.o.) Megszépül a vizsolyi Biblia címmel ad hírt arról, hogy restaurálják a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vizsolyban őrzött, Károli Gáspár által fordított Bibliát. „A XVI. századi magyar nyelv páratlan dokumentumát Sárospatakon szépítik meg. Körülbelül fél évig tart a restaurálása, amely a tervek szerint őszre elkészülhet” – írja a polgári napilap. MN/MK Szintén a Népszabadság (19.o.) Meggyalázott katolikus temető címmel tudósít arról, hogy ismeretlen tettesek ismét meggyalázták az elzászi Niederhaslach temetőjét, tizennégy katolikus sírra horogkereszteket és náci jelszavakat mázoltak. A lap emlékeztet rá: az elmúlt egy évben ebben a temetőben háromszor becstelenítettek meg sírokat. Tömeggyalázások példátlan sorozata történt: 400 muzulmán, zsidó és keresztény sírt mázoltak össze horogkeresztekkel és rasszista jelszavakkal. Népszabadság/MK