A Népszabadságban (14.o.) Szájer József Quo vadis, Európa? című tanulmányában tényként szögezi le, hogy Európa mélyen elbizonytalanodott, és válaszút elé érkezett. Az Európai Parlament képviselője, az Európai Néppárt-Európai Demokraták frakciójának elnöke hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európai Uniónak a közös értékeken kell alapulnia, és ezen értékeknek megfelelően kell cselekednie. „Ezért is szorgalmaztam, hogy a keresztény gyökerekre történő hivatkozás – II. János Pál kezdeményezésére – kerüljön az Európai Unió alkotmányos szerződésébe. Az alkotmányos szerződés elutasítása számos elvi, politikai, társadalmi kérdést vet fel, amelyikre az európai politikai elitnek válaszolnia kell” – írja Szájer, egyúttal figyelmeztet: Európa jövőképét lehet a tagállamok értékrendjére és vívmányokra alapozni. Ilyen közös, a kereszténységből eredő értékek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, az emberi méltóság, család, nemzet, közösség, felelősség.” Népszabadság/MK
A Magyar Demokratában (38-39.o.) Hankó Ildikó Lendületes egyházüldözés címmel megállapítja: a többszöri követelésre, nagynehezen összehívott vatikáni–magyar vegyesbizottság nem érte el célját, mivel az egyházi iskolák negatív diszkriminációjával most is szerződést sért a kormány. Ugyanakkor a keresztényellenes tendenciák nem csak a magyar kormányzatot jellemzik, hanem az Európai Parlamentben is rendszeressé váltak, az unióba „egy új ortodoxiát, egyfajta ateista vallást próbálnak bevezetni.” A cikkíró emlékeztet Rocco Buttiglione olasz miniszter „vesszőfutására”, s egy meg nem nevezett brit liberális történészt idéz, aki már el is temette a kereszténységet: „Keresztény Európa: Benedektől Benedekig. Nyugodjék békében.” Hankó Ildikó Szájer Józsefhez hasonlóan hangsúlyozza a keresztény értékrend integráló szerepét, rámutatva: „Adenauer, Schuman, De Gasperi és mások nem olyan Európát képzeltek el, amelynek alapja a mások fölötti hatalom. Ha jól meggondoljuk, az Európát fölépítő keresztény értékrend az, amely az európai nemzetek előnye az Egyesült Államokkal vagy a távol-keleti országokkal szemben. Közös problémáinkat is csak erre építve oldhatjuk meg, gondoljunk a legfenyegetőbbre, a népességfogyásra, amely gazdaságilag is fenyegeti Európát. A homokra épített várak hamar összeomlanak. Ez hamarabb bekövetkezett az unióban, mint bárki számított volna rá. Újra kell gondolni mindent és visszatérni a kezdetekhez. Talán akkor sikerül egy erős európai – de csak európai – országokból álló, működő szövetséget létrehozni.” Magyar Demokrata/MK
A Magyar Nemzet (10.o.) Halottgyalázó román pap a Csángóföldön címmel számol be arról, hogy rendőrségi feljelentést tett a csángóföldi Pusztina római katolikus káplánja ellen László Demeter, mert édesanyja, a csángó magyar virrasztóénekeiről, balladáiról, vallásos narratíváiról Magyarországon is ismert László Katalin gyászszertartásán Irinel Iosub pusztinai római katolikus káplán így búcsúztatta az elhunytat: „Elhunyt testvérünk életében kijelentette: vigye el az ördög az oláh papot. Én most azt kérdezem tőled, vajon nem egy román pap keresztelt, gyóntatott, esketett meg, nem éppen egy román pap viselte gondodat a halálos ágyadon? Ha te az ördögbe küldted is az oláh papot, én erre azt válaszolom: Isten bocsásson meg neked.” László Demeter annyira felháborodott ezen, hogy már a temetésen a sírba akarta dobni a káplánt, de a falubeliek kimentették a kezei közül. A férfi feljelentette Irinel Iosubot a rendőrségen és a helyi polgármesteri hivatalnál: „Nem akarjuk, hogy Pusztina második Tanacuvá változzon, ám ha a pap nyilvánosan nem kér bocsánatot, törvényszékre viszem az ügyet” – nyilatkozta László Demeter, aki égbekiáltónak tartja, hogy a káplán ilyen gyászbeszédet tartott édesanyja sírjánál. Azt is elmondta, hogy a temetésen a káplán kifogásolta, hogy a család lejátszotta azt a hangkazettát, amely László Katalin csángó magyar siratóénekeit tartalmazza: ezekben nyolc évvel ezelőtt önmagát is elsiratta. Felháborodott a pap gyászbeszédén Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke is, aki közölte: nemzetközi szervezetekhez fordul a helyi katolikus káplán visszaélése miatt. A huszonéves Irinel Iosub elmondta: mivel a „rosszat” gyökerestül kell kiirtani, ma sem bánja szavait, csupán azt sajnálja, hogy ezáltal a családot is megsértette. Egyúttal bevallotta, nem tenné a tűzbe a kezét azért, hogy valóban elhangzottak-e valaha Katalin asszony oláh papot pocskondiázó szavai, ám ezt neki többen is állították a faluban. MN/MK