Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (11.o.) Hívők tömege állt ki a pápa mellett a Szent Péter téren című beszámolója szerint több mint százötvenezer hívő gyűlt össze vasárnap a Szent Péter téren, hogy szolidaritásáról biztosítsa XVI. Benedek pápát a Katolikus Egyházat „megrengető pedofilbotrányok” időszakában. A lap kiemeli: „A húsvéti és pünkösdi időszak között szokásos Mária-ima, a Regina coeli elmondása után a pápa mély háláját fejezte ki, és köszönetet mondott az egybegyűlteknek. Mint mondta, erőt ad neki a hitnek és a szolidaritásnak ez a szép és kéretlen megnyilvánulása. A pápa ezúttal is elítélte az egyházat megfertőző, általa bűnnek nyilvánított pedofilügyet. A viharos, esős idővel dacoló hatalmas tömeg 'Együtt a pápával és Ne félj, Jézus legyőzi a gonoszt' feliratú léggömbökkel és zászlókkal vonult fel.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (A kozmosz… 14.o.) Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója nyilatkozik az elmúlt héten megtartott Szent István Könyvhétről. Elmondta: hárommal több látogatója volt a rendezvénynek, „Szervác, Pongrác, Bonifác, a három fagyosszent is eljött.” Ám a zord idő dacára mind a lelkiségi, mind a tudományos-teológiai kötetekből legalább tizenkét százalékkal több fogyott, mint tavaly. S bejött a papírforma, azokat a könyveket vették legjobban, melyeket a szervezők slágerkönyvnek gondoltak. Farkas Olivér elmondta: Szendi József Bölcsességre neveljük szívünket és Kerényi Lajos Mondom néktek című kötetei az élet értelmét Isten nyomában keresők számára adnak útmutatást. Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője beszélgető könyveiben arra kereste a választ, mire szolgálnak a szentségek, mit üzen a modern embernek a tízparancsolat? E könyvek egyik vezérgondolata, hogy a hétköznapokba is beköltöző krisztusi szeretet iránytűnk a kozmosz megértéséhez. Böjte Csaba a Heilkon Kiadó gondozásában megjelent Út a végtelenbe, valamint Ablak a végtelenre című könyveit szép számban vették a könyvhét látogatói. Ugyancsak nagy volt az érdeklődés Michael Hesemann A Názáreti Jézus – Régészek a Megváltó nyomában, Peter Kreeft Angyalok és démonok – Mit tudhatunk róluk?, valamint Gál Péter New Age – keresztény szemmel című könyvei iránt, mindhárom művet a Szent István Társulat adta ki. Népszerű volt az Enyéim legyetek – A magyar irodalom legszebb keresztény szellemiségű novellái című antológia, Kindelmann Győző válogatásában, és az egyik „dedikálási rekorder”, Czigány György Mennyei rónán című verseskötete.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (6.o.) Kézdi György Aki letérdelni szeretett volna a Himnusz alatt címmel emlékszik Slachta Margitra, a Szociális Testvérek Társasága megalapítójára, az első női parlamenti képviselőre, abból az alkalomból, hogy azon a kelenföldi házon, ahol 1944-45-ben a Szociális Testvérek Társasága üldözött zsidókat bújtatott, május 12-án emléktáblát helyeztek el a főszervező Slachta Margitnak. A cikkíró távoli rokona az egykori rendfőnöknőnek. Kézdi György érti az úgynevezett liberális baloldaliak mély hallgatását a keresztény szociális mozgalmakról, mert ha nem ezt tennék, „kiderülne, hogy a szegénypolitika nem a baloldal privilégiuma. S hogy ezáltal már maga a jobb-és baloldal értelmezései keretei is hamis a mázolmány körül. XIII. Leó pápa Rerum Novarum című enciklikájának agyonhallgatása azért lehetséges, sőt kötelező az állampárt utóvédharcaiban, mert a XIX. század végén kibontakozó politikai mozgalmak között valós alternatívát kínált a munkásság tarthatatlan helyzetének, s általában a szegények tarthatatlan és igazságtalan helyzetének javítására. A szocialisták megoldási javaslata az irigység és agresszió felszításával kezdődött, és a tulajdonosok likvidálásával végződött. A Rerum Novarum szerint maga az alapgondolat merő tévedés, a marxizmus szétzilálja a társadalmat, a családot, s évezredes értékeket, tekintélyeket dönt romba. Mi, magyarok már tudjuk, megtapasztalhattuk ennek igazságát. Láthattuk, hogyan kezelik ma Magyarországon a baloldali kormányok a történelmi egyházak és az egyházi iskolák ügyét. Slachta Margit 1948-ban szenvedélyes felszólalásában tiltakozott az egyházi iskolákat államosító törvényjavaslat ellen, és nem állt fel a törvény megszavazását követően a Himnusz alatt. Az emléktábla avatásán Mona Ilona Anicia szociális testvér fölidézte Slachta Margit későbbi, már emigrációban megfogalmazott szavait: ’Hiba volt nem felállnom. Le kellett volna térdelnem’.”

A Népszava (4. o.) Mélyszegénységben tengődik a romák fele címmel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tapasztalatait ismerteti, amelyből kiderül: sok gyerek hétvégén éhezik, az iskolai menzán kívül nincs mit ennie. Vecsei Miklós, a szeretetszolgálat alelnöke elmondta: a 90-es években maximum 1-2 százalékban voltak hajléktalanok a romák, ez a szám mára elérheti a 20 százalékot is. Ahhoz, hogy a nyomoron segíteni lehessen, a parlamenti képviselőknek pontosan tudniuk kellene, mire kell pénzt költeni. Ehhez tudniuk kellene azt is, hogy mit jelent fogyatékos gyereket nevelni, vagy miért jár egy gyerek egy hónapig ugyanabban a ruhában iskolába. Egy kutatás szerint a roma háztartások több mint felében nincs egyetlen aktív kereső sem. A szegények és különösen a cigány szegények számára elérhető munkák olyan rosszul fizetnek és bizonytalanok, hogy a családok jövedelmének csak egészen kis hányadát adják, a keresetek mindössze négy százalékot tesznek ki a cigány családok havi összbevételében. Napszámból, kisebb-nagyobb megbízások elvállalásából, alkalmi utcai árusításból él a felnőtt cigányok 29 százaléka. A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének kutatása pedig már azt mutatta: a roma háztartások 87 százaléka tartozik az ország lakosságának alsó harmadához, 56 százaléka a szó legszorosabb értelmében is szegény, még táplálkozni sem tud kielégítően.

Magyar Kurír