Napi Sajtószemle

– 2005. július 12., kedd | 10:36

A Népszabadság (8.o.) Róma: felhívás hadiállapotra című tudósítása szerint a terrorizmus ellenes küzdelem a Vatikánban is feszültséget teremtett: a londoni merényletek napján XVI. Benedek pápa a II. Erzsébetnek küldött táviratban először „keresztényellenes” támadásról beszélt, amelyet nem sokkal később „barbárra” javítottak. Sárközy Júlia tudósító megjegyzi: a sajtó szerint nem a kapkodás okozta a tévedést, a kúria szélsőségesebb és óvatosabb politikai csoportja ütközött egymással. Népszabadság/MK A Népszavában (13.o.) Rónay Tamás II. János Pál töretlen népszerűsége című írásából kiderül: II. János Pál kultusza töretlen Lengyelországban és Olaszországban három hónappal a halála után is. Könyvei az eladási listák éléln állnak, imái és egyéb szövegei pedig a zenei listák előkelő helyein. A Római Triptichonok megzenésített változata jelenleg a harmadik legnépszerűbb dal Lengyelországban, további hét lemeze pedig ugyancsak a lemezeladási listák első helyein áll. Rónay megjegyzi, hgy a kereskedők igyekeznek minél jobban visszaélni Karol Wojtyla nevével. Az említett CD-k között ugyanis akad olyan is, amelyhez valójában semmi köze sincs az elhunyt katolikus egyházfőnek. „Csak nevét biggyesztették rá a borítóra, s az egyik zeneszámon néhány másodperc erejéig hallható a hangja. Elsősorban a lengyel techno-, illetve poplemezeket próbálják e furfangos módszerrel eladni, a Lengyel Püspöki Konferencia nem kis bosszúságára.” A cikkíró megállapítja: II. János Pál még ma is szinte elképzelhetetlenül nagy hatást gyakorol honfitársaira. Rónay emlékeztet rá: az utóbbi években egyre többször érte a lengyeleket az a bírálat, hogy már nem annyira vallásos a nép, mint a kommunizmus ideje alatt, amikor a szentmisék valósággal ellenzéki megmozdulással értek fel. Az utóbbi években érezhetően kevesebben jártak szentmisére, igaz, az orszgában ebből a szempontból mág így is sokkal jobb a helyzet, mint Európa más államaiban. II. János Pál halála óta azonban mrgváltozott a helyzet, a lengyel fiatalok valósággal özönlenek a papi szemináriumokba. Rónay rámutat, hogy ennek nem mindenki örül, ugyanis egyes szemináriumvezetők úgy vélekednek: bőségesen akadnak olyan fiatalok, akik csak az áprilisban történtek hatására döntöttek a papi pálya mellett, ám nem számoltak azzal, milyen lemondással, aszketikus életformával jár lelkipásztornak lenni, vagyis divatot követnek, s nem a „belsőjük” diktálta döntést. A szemináriumok oktatói ezért úgy döntöttek: a papi tanulmányok első évét arra szánják, hogy minél jobban megismerjék növendékeiket, s eldöntsék, minden szempontból alkalmasak-e a pályára. Népszava/MK A Népszabadság (3.o.) Veres püspök: Se pénz, se paripa, a Népszava (3.o.) Nem ad esélyt a katolikus egyház az esélyek egyenlőségére, a Magyar Nemzet (2.o.) Politikai támadást lát az egyház címekkel számol be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tegnapi, rendkívüli sajtótájékoztatójáról, amelynek megtartását az tette szükségessé, hogy az elmúlt napokban az oktatási tárca igaztalan vádakat fogalmazott meg az egyházzal szemben egy levél miatt, amelyben a katolikus egyház vezetői a hátrányos helyzetű gyerekek kibontakozásával és a pedagógus integrációs felkészítésével kapcsolatos tervezetet véleményezik. Veres András püspök szavai mellett a Magyar Nemzet röviden, a Népszabadság részletesen idézi Magyar Bálint oktatási miniszter tegnapi nyilatkozatát: „Mélyen elítélendő az a szöveg, amely a püspöki kar nyilatkozatában található, előítéletes és rossz értelemben konzervatív. Nincs tekintettel sem a hátrányos helyzetű gyerekek érdekeire, sem pedig az esélyegyenlőség európai eszméire és pedagógiai eredményeire. Ez a típusú szelekció antihumánus és a püspöki konferencia elmaradott, általában már nem osztott pedagógiai nézetet hangoztat. Nem az egyházzal vitatkozom, hanem ezzel a véleménnyel. Az ezzel kapcsolatos véleményemet viszont minden fórumon vállalom.” A Népszabadság az SZDSZ Új Generáció közleményét is hozza, amelyben arra kéri az MKPK-t, hogy „revideálja rideg és közönyös álláspontját. A modern pedagógia eredményei és az emberiesség szempontjai is azt diktálják, hogy a hátrányos szellemű gyerekeket integráltan oktassuk. Népszabadság/Népszava/MN A Népszavában (16.o.) Millei Ilona A nap embere című cikkében Veres András püspököt bírálja. A cikkíró szerint „… nem mindig ellenzi az egyenlőséget az 1959-ben született püspök. Korábban például harcosan kiállt amellett, hogy az egyházi iskolák ugyanannyi támogatást kapjanak az államtól, mint az önkormányzatiak, még akkor is, ha az egyháziak eleve több pénzből gazdálkodhatnak. Szerinte tehát nem a katolikus egyház szegregál, hanem az oktatási miniszter. Kölcsönkenyér visszajár?” Népszava/MK