Napi Sajtószemle

– 2005. július 6., szerda | 10:54

A Népszava (2.o.) Isztambulba látogat a pápa címmel számol be arról, hogy XVI. Benedek a tervek szerint novemberben Isztambulban találkozik az ortodox ökumenikus pátriárkával, vagyis nem a török állami vezetőkhöz megy. A lap emlékeztet rá: Bartolomaiosz az előző pápát, II. János Pált is meghívta, aki pozitívan regált, de betegsége miatt már nem tudott török földre látogatni. Az új pápa nem sokkal megválasztása után ugyanolyan tartalmú meghívót kapott, és török lapjelentés szerint még az idén eleget is tesz a meghívásnak. A Népszava megemlíti, hogy a New Anatolian című angol nyelvű napilap azt írta: az ortodox pátriárka régi vágyáról, a római katolikusok és az ortodox keresztények megbékéléséről akar nyílt és őszinte párbeszédet folytatni a katolikus egyházfővel. Népszava/MK A Magyar Hírlap (9.o.) Egymást kerülgeti Kína és a Vatikán címmel számol be arról, hogy hétfőn újra letartóztattak Kínában egy idős katolikus papot, a 70 éves Csia Csi-kuo püspököt, aki nem a „hazafias” egyházhoz tartozik, hanem a Vatikánhoz hű, illegálisan működő katolikusokhoz. A liberális napilap emlékeztet rá, hogy a letartóztatott főpásztort 2004 eleje óta már hatodszor börtönözik be a kommunista hatóságok. Az orgánum megjegyzi: a hatóságok gyakran zaklatják a Vatikánhoz hű, illegális katolikusokat, vezetőiket pedig gyakran börtönbe vetik. Az MH ugyanakkor rámutat: a Vatikán és Peking egyaránt érdekelt a kapcsolatok helyreállításában. „A Szentszék számára vonzó Kína, ahol az emberiség egyötöde él, és sok a potenciális katolikus hívő. A jó viszony helyreállításához azonban a Vatikánnak meg kell szakítania diplomáciai kapcsolatait Tajvannal. Kínának viszont presztízskérdés, hogy elismerjék a Vatikánban: részben, mert üthetne egyet Tajvanon, részben pedig azért, mert – némi engedmények fejében – elháríthatná azokat a bírálatokat, amelyek emberi jogi politikája és a vallásszabadság korlátozása miatt érik.” MH/MK A Magyar Nemzetben (14.o.) Kiss Gy. Csaba Boszniai ferences kolostorok címmel mutatja be a Szarajevótól 28 kilométerre fekvő város, Visoko ferences kolostorait, a maguk nemében páratlan művelődéstörténeti intézményhálózatnak nevezve azokat. A cikkíró megállapítja: „A ferences szerzetesek tevékenysége itt nemcsak a katolikus vallást tartotta meg, hanem gazdag kulturális örökséget halmozott fel. Sokszor kisebbségi körülmények között, hiszen nemcsak egy-egy régióban éltek kisebbségben: gyakran az illető kolostor településében is a mohamedánok vagy a pravoszlávok voltak többségben. A visokói kolostor például több mint száz esztendeje tart fönn klasszikus gimnáziumot, értékes régészeti és történelmi emlékekkel rendelkezik, gazdag könyvtára és néprajzi gyűjteménye is van.” MN/MK