Napi Sajtószemle

– 2005. július 5., kedd | 9:29

A Népszava (13.o.) Lengyel papnövendékek rohama címmel ismerteti a lengyel Gazeta Wyborcza című lap hétfői számának egyik cikkét, amely arról számol be, hogy II. János Pál pápa elhunytát követően valósággal megrohanták a papneveldéket a jelentkezők Lengyelországban. Néhány püspökségben a felvehető létszámnak a duplája szeretne bejutni a szemináriumokba. A hittudósok szerint minden bizonnyal a lengyel pápa halála hatott ilyen elemi erővel az ifjú honfitársakra. A Népszava szerint az elmúlt húsz évben inkább paphiány jellemezte a katolikus országot. A baloldali orgánum azt is megjegyzi: „Magyarországon egyébként a katolikus egyház katasztrofálisan kevésnek tartja a papi hivatásra jelentkezők számát.” Népszava/MK A Magyar Nemzetben (15.o.) Végh Attila Nietzsche ölelése címmel felidézi, hogy Friedrich Nietzsche megőrülését általában attól a perctől számítják, amikor az utcán sétálva meglátta, hogy egy kocsis kegyetlenül veri a lovát. A filozófus odasietett, és zokogva átölelte a vérző állatot. A cikkíró kiemeli: „Nietzsche, aki szerint a kereszténység szeretetet és alázatot tanító morálja a rabszolgamorál győzelmével azonos – mely rabszolgamorál az erős alkatú embereket hivatott megfosztani természeterejüktől –, aki tehát filozófusként a keresztény tan mibenlétét szédítő magasból látja, odamegy egy megkínzott állathoz, és szeretettel ráborul. A legnagyobb magasság és a legnagyobb mélység (nem véletlen) találkozása az ölelésben.” MN/MK A Budapesti Reggel (3.o.) Telitalálat: célba ért az űrlövedék címmel számol be arról, hogy tegnap a Deep Impact amerikai űrszonda a terveknek megfelelően sikeresen becsapódott a Tempel 1 kisbolygóba. Az Impactor nevű, 372 kilogramm súlyú lövedék az Egyesült Államok nemzeti ünnepén, a Függetlenség Napján óránként 37 ezer kilométeres sebességgel ütközött a tudósok által kiszámított helyen és időpontban a törpebolygóba. A lap szerint ezzel új korszak kezdődött az űrkutatásban, hiszen már egy égitest mélyébe is behatolt az ember. A kérdés most az, hogyan keletkezett a világegyetem. Az orgánumnak Wildmann János teológus, az Egyházfórum főszerkesztője elmondta: a római katolikus egyházat egyáltalán nem zavarja, ha a természettudomány a világegyetem keletkezése után kutat. Az egyház úgy gondolja, hogy a Biblia szavait a világegyetem keletkezéséről nem „napi forgatókönyvként” kell felfogni, hanem szimbolikusan. Isten világteremtése az első és utolsó törvény, de hogy az hogyan zajlott, azt a természettudománynak kell megválaszolnia. BR/MK