Napi Sajtószemle

– 2005. július 4., hétfő | 9:15

A Népszabadságban (Ne tagadjunk le egy évezredes együttélést 9. o.) František Mikloško, a szlovák parlament volt elnöke nyilatkozik, aki az interjú bevezető része szerint támadások pergőtüzébe került, miután Budapesten, a német Adalbert Alapítvány idei díjának átvétele után bocsánatot kért a szlovákiai magyaroktól a második világháború utáni meghurcoltatásaikért. Ján Slota, a magyarellenességéről elhíresült pártvezér egyenesen hazaárulónak kiáltotta ki. Azzal kapcsolatban, hogy Eduard Kukan szlovák külügyminiszter a jövő évi magyarországi választások utáni helyzet miatt nyugtalankodott, a felvidéki magyarok viszont a szlovák nacionalisták előretörésétől tartanak, Mikloško felidézte: „Évekkel ezelőtt fogadott II. János Pál pápa. Neki idéztem egyik elődjének, XII. Piusnak a véleményét, aki szerint a XXI. század a népek, nemzetek megbékélésének tavaszát hozza el. Mire a nemrég elhunyt egyházfő azt felelte: adja az Isten, hogy így legyen, de azért néhány fagyos időszak sem kizárt.” Népszabadság/MK A Budapesti Reggel (9.o.) Markó szerint gyorsulhat az egyházak kárpótlása címmel idézi Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki a Tempfli József nagyváradi megyés püspökkel folytatott megbeszélésén így fogalmazott: „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség cselekvő támogatást nyújt az erdélyi magyar történelmi egyházaknak jogtalanul elkobzott javaik visszaszolgáltatása, és az egyházi oktatás megteremtése érdekében.” Az RMDSZ elnöke szerint a román parlament által a közelmúltban elfogadott tulajdontörvény módosítása az eddiginél teljesebb visszaszolgáltatást tesz lehetővé nemcsak az ingatlanok, hanem a földek és az erdők esetében is. Ez felgyorsíthatja az erdélyi magyar egyházak tulajdonának visszaszolgáltatását Romániában. BR/MK A Magyar Nemzetben (7.o.) Joó István A nép jóvá teszi címmel ír arról, hogy a puliszka szó nem csak egy erdélyi étel nevét jelenti, hanem Gyergyóban, Csíkban ezzel a névvel említik azt az embert, akinek nincs tartása. Így a tavaly december 5-ei, emlékezetes kettős népszavazást követően attól lehetett tartani, hogy a határon túliak puliszkaországnak fogják nevezni az anyaországbeli magyarokat. Ugyanakkor a cikkíró tényként állapítja meg, hogy a kettős állampolgárságot nyíltan elutasító, nem szavazatra buzdító Gyurcsány Ferenc vezette „puliszkamagyar árnyékkormány által visszájára fordított értelmű népszavazás ellenhatása az, hogy az elmúlt hónapokban magyarországiak tömegei keresik fel Erdélyt, avagy a magyarság más ősi szállásterületeit…” Joó István megemlíti többek között a csíksomlyói pünkösdi búcsút, a múlt hét végén megrendezett „ezer székely leány napját”, amelyen 150 ezer ember tekintette meg a Nyírő József drámájából készült, A Megfeszített című rockoperát, Jézus Krisztus szenvedéstörténetének parafrázisát, valamint azokat, akik adakoztak Rekecsinben a Böjte Csaba ferences szerzetes által megálmodott magyarnyelvű, csángó iskola felépítésére. A cikkíró emlékeztet arra, hogy az „ezer székely leány napját” 1931-ben alapította Domokos Pál Péter néprajztudós és a katolikus egyház két szerzetesrendje. A cél a nemzeti-helyi hagyományok, a hit és a jó erkölcs éltetése volt. MN/MK A Magyar Hírlap (2.o.) Francia papnőt szenteltek címmel számol be arról, hogy először szenteltek Franciaországban katolikus pappá nőt, aki így automatikusan kizárta magát az egyház kötelékéből. Az 56 éves Genevieve Beneyt az a három, a Vatikán által kiközösített dél-afrikai, osztrák és német érseknő avatta fel, akik korábban részt vettek Romulo Branschi argentin tiszteletes szertartásán, aki hét nőt szentelt pappá 2002 júniusában a Dunán – olvasható a liberális lapban. MH/MK