A Népszava (2.o.) Megindítják II. János Pál pápa boldoggá avatási elárását címmel ír arról, hogy a lateráni bazilikában ma kezdődik meg II. János Pál boldoggá avatási eljárása. A napilap kiemeli: az egyháztörténetben még sosem akadt példa arra, hogy egy pápa boldoggá avatási eljárását már halálát követően három hónappal elindítják. A Népszava megjegyzi azt is: II. János Pál végakarata az volt, hogy meghagyott feljegyzéseit égessék el, de egykori személyi titkára, Stanislaw Dziwisz megőrizte ezeket a dokumentumokat, mondván: az utókor sokat tanulhat belőlük. A Népszava szerint „ezzel mindenesetre még komolyabb munkára ösztökélheti a teológiai bizottságot, amelynek emiatt további százezer oldalt kell végigböngésznie.” Népszava/MK
A Magyar Nemzet (8.o.) II. János Pál a boldoggá avatás útján címmel emlékeztet rá, hogy a szentatya április 8-ai temetésén a milliós tömeg közfelkiáltással mondhatni „szentté avatta” II. János Pált. MN/MK
A Magyar Hírlapban (19.o.) Platthy Iván Jó lépés lenne címmel sürgeti az egyházi tulajdonrendezést. A nyugalmazott államtitkár meggyőződése: az egyházakkal a tárgyalások akár száz nap alatt lefolytathatók, csak az elhatározás első lépését kellene végre megtenni. Platthy úgy véli: ha a kormány a száz lépés programjába fölvenné az egyházi ingatlanok gyors rendezésének vállalását, nemcsak egy régóta húzódó ügy végére tehetne pontot, hanem távlatos célokat is szolgálna. „Nyakunkon a 2007-2013 közötti nemzeti fejlesztési terv elkészítése, s az egyházak által ellátott feladatokhoz szükséges EU-konform infrastruktúra megteremtése érdekében is elengedhetetlen a tulajdonviszonyok rendezése. Ehhez az állam és az egyházak kapcsolatának koordinálására hivatott kormányzati szervezet felelősségét egyértelműbbé és konkrétabbá kell tenni. Az elmúlt néhány év feszültségei mind abból eredtek, hogy sosem volt kézzelfogható gazdája vagy felelőse az egyes közös feladatok egyeztetésének, értelmezésének és végrehajtásának” – írja a Horn-kormány volt egyházügyi államtitkára. Platthy Iván egyúttal figyelmeztet: „Nem a konfliktusok kezelésére kell koncentrálni, sokkal fontosabb lenne megelőzésük. Erre legalkalmasabb az a kormánybizottság lenne, amely jelenleg a volt egyházi ingatlanok tulajdonrendezését végzi. Ez a feladata az ingatlanrendezés felgyorsítása után úgyis megszűnik. A bizottságban lenne lehetőség arra is, hogy az egyházak kifejthessék véleményüket minden olyan kérdésben, amely társadalmi feladataikat is érinti.” A szerző végül leszögezi: „Az állam és az egyházak kapcsolatában a ciklusokat átívelő konszolidált állapot megteremtése a kívánatos cél. Ennek vezérelve az emberért való párbeszéd, ami azt jelenti, hogy az emberek szolgálatára hivatott és az emberek bizalmából létező szervezeteknek (állam, önkormányzatok, egyházak) közösen kell a társadalmi kihívásokra egységes válaszokat adniuk, és közösen kell cselekedniük.” MH/MK
A Magyar Nemzet (Karizma és sátániság 10.o.) beszámolva arról, hogy Szabó István Oscar-díjas filmrendező filmre viszi Móricz Zsigmond Rokonok című regényét, azt kérdezte a mű legnegatívabb szereplőjét, a Kardics bácsit játszó Eperjes Károlyt, hogyan készül egy hívő katolikus színművész egy abszolút negatív, sátáni figura megformálására? „Úgy, ahogyan egy passiójáték elhivatott szereplője, aki kénytelen Belzebubot, vagy Pilátust megjeleníteni. A Sátán hiteles megjelenítése is fontos része az evangelizációnak. A Rokonok című regényben Kardics bácsi valóban a legfőbb manipulátor, ő tartja kezében a szálakat, amelyek a gonoszokat, a rokonszenvesen esendőket, de olykor még a jókat is kényszerpályára szorítják” – válaszolta a Kossuth-díjas színművész. MN/MK