Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadságban (8.o.) Muharay Katalin Csak öt euró csurran vallási szuvenírre főcímmel és XVI. Benedek pápa fátimai látogatásától a turizmus fellendülését várja Portugália alcímmel számol be a Szentatya fátimai látogatásáról, kiemelve: „Évek óta nem érkezett ennyi zarándok a fátimai kegyhelyre: félmillió ember előtt mondott misét XVI. Benedek pápa.” A lap lisszaboni tudósítója szerint „Közismertségét leginkább II. János Pál pápának köszönheti Fátima, ahol a legenda szerint 93 évvel ezelőtt, május 13-án pásztorgyerekek előtt megjelent a Szűz. Az előző egyházfőt szoros viszony fűzte a kegyhelyhez, ahova háromszor is ellátogatott. Szimbolikusnak tekintette, hogy 1981. május 13-án érte őt Ali Agca golyója. Az úgynevezett harmadik ’fátimai titkot’, mint az ellene intézett merénylet megjövendölését értelmezte, az őt súlyosan megsebesítő lövedéket a fátimai kegyhelynek adományozta, és a korán elhunyt két pásztorgyereket boldoggá nyilvánította. XVI. Benedek látogatásától most azt várják, hogy újból figyelmet irányítson a kegyhelyre, megnövelve a néhány éve 80 millió eurós költséggel új, kilencezer hívet befogadni képes templomot is építtetett Fátima idegenforgalmi jelentőségét.” A cikkíró szerint valójában nem is annyira a turisták számával van baj, a 15 ezer lakosú kisváros több százezer zarándokot fogad minden év májusában. „Sokan, Portugália távoli vidékéről érkezve, gyalogolnak (minden évben előfordulnak halálos kimenetelű gázolások emiatt), egyesek térden csúszva teszik meg az utolsó pár száz métert.” Muharay Katalin tudósítása szerint „Panaszkodnak a fátimai árusok, a jelenlegi egyházfő nem eléggé ’kelendő’, a XVI. Benedeket ábrázoló szobrok, a képmásával díszített medáliák, bögrék és más tárgyak nem olyan keresettek, mint elődje esetében. Míg a hívők azelőtt 25 eurót is elköltöttek ilyen emléktárgyakra, mostanában csupán öt eurót szánnak erre.”

A tudósítás mellett keretben olvasható néhány soros beszámoló a Szentatya Fátimában elmondott szentmiséjéről, kiemelve, hogy a pápa azt mondta: „Az abortusz és az azonos neműek házassága a ’legalattomosabb és legveszélyesebb’ fenyegetések között van a mai világban.” A lap szerint a pápa „a vatikáni fordulatokkal élve azt mondta: az elsődleges és lényeges értékeket, így az életet a fogantatástól kezdve és a férfi és nő felbonthatatlan házasságára alapozott családot védeni hivatott javaslatok segítenek válaszolni a legalattomosabb és legveszélyesebb fenyegetések egynémelyikére, amelyek ma szemben állnak a közjóval.”

A Magyar Nemzetben (10.o.) Kottász Zoltán Jézus-szobrok hegyeken, völgyeken át címmel számol be arról, hogy a nyugat-lengyelországi Swiebodzin városában hamarosan felemelik a világ egyik legnagyobb Jézus-szobrát, amely 33 méteres magasságával három méterrel nagyobb, mint a Brazília jelképének tekintett Megváltó Krisztus. A Rio de Janeiróban található emlékmű 1931-es felállítása számos dél-amerikai és európai ország alkotóit ihlette meg, azóta tucatszámra épülnek a Jézust megtestesítő gigantikus méretű szobrok. A cikkíró megemlíti, hogy a világ legmagasabb Jézus-emlékműve a bolíviai Cochabambában található: a 2200 tonnás Béke Krisztusa több mint negyven méter magasra emelkedik, talapzata 6 méter, szélessége 34 méter. A szobrot 1987-ben kezdték el építeni, 1994-re készült el. A Megváltó Krisztus a bolíviai mellett több európai Krisztus-szobor alkotóját is megihlette. Egy firenzei szobrász, Bruno Innocenti készítette Dél-Olaszországban a 21 méter magas marateai Megváltó Krisztus-szobrot. Az 1965-ben felállított emlékművet Stefano Rivetti vállalkozó finanszírozta, aki ezzel akarta megajándékozni Maratea település lakosságát. A legmagasabb (28 méter) európai Krisztus-szobor Lisszabonban található: Krisztus, a király. Felállítását a római katolikus egyházat támogató António de Oliveira Salazar, Portugália vezetője rendelte el. 1959-ben avatták fel. Az egyik legérdekesebb Jézus-szobor pedig az Olasz Riviérán található, a Földközi-tengerben. A Mélység Krisztusát 1954-ben helyezték el 17 méteres mélységbe Camogli és Portofino települések közelében. Krisztus a kezeit és a fejét a vízfelszín felé emeli, a béke áldását kérve a világnak – olvasható Kottász Zoltán cikkében.

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (4.o.) Baranya Róbert Akció a gyermekszegénység ellen címmel közli, hogy az új parlament képviselőihez fordul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a gyermekszegénység visszaszorítása érdekében. A szervezet a Remény magjai nevű akció keretében összegyűjtötte a legégetőbb problémákat, amelyekről levélben tájékoztatja a politikusokat. Arra akarják ösztönözni a parlament tagjait, hogy legyenek lobbistái a nyomor elleni harcnak, és vegyék ki részüket a küzdelemből. A felmérés szerint ötszáz olyan település van az országban, amelyikben semmilyen program nincs a gyermekeknek. Kozma Imre atya, a máltaiak elnöke elmondta: a szegénységnél is nagyobb baj, hogy rengeteg olyan gyerek van, aki nem is ismeri az apját, és csonka családban nő fel. Õk talán még jobban sérülnek. Vecsei Miklós, a szervezet alelnöke kifejtette: azon túl, hogy a képviselők foglalkozzanak és részleteiben megismerkedjenek azzal a problémával, amelyről tájékoztatják őket, azt is szeretnék elérni, hogy az Országgyűlés tagjai legyenek lobbistái a nyomor elleni harcnak. Eddig ugyanis a gazdasági és egyéb érdekek mindig, mindenhol előbbre valók voltak, mint a szociális gondok, a szegényeknek pedig nincs képviseletük sem a hivatalokban, sem a parlamentben. Vecsei Miklós figyelmeztetett: ha a jelzálogválságra nem reagálnak jól a hatalmon lévők, akkor évtizedekre bebetonozzuk a krízis által okozott problémákat. Nem univerzális megoldások kellenek, minden problémát ki kell vizsgálni és specifikusan kezelni. A szeretetszolgálat alelnöke jó ötletnek nevezte a Fidesz-KDNP javaslatát, amely szerint a fizetésképtelen családok lakásait megvásárolnák az önkormányzatok, a tulajdonosokból pedig bérlők válnának. Hozzátette: „Ezt azonban tovább kell fejleszteni azzal a céllal, hogy az érintettek ne is kerülhessenek bele az eladósodási spirálba.”

Magyar Kurír