Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (2.o.) Pápai intelem címmel néhány sorban tudósít XVI. Benedek pápa portugáliai apostoli útjáról, kiemelve, hogy a Szentatya „vendéglátói dicső múltját felidézve a keresztény gyökerekhez való visszatérést sürgette tegnap a portugál fővárosban…”

A Népszava (13.o.) Búcsút intenének a cölibátusnak? címmel idézi Paul Iby kismartoni (Eisenstadt) püspököt, aki tegnap a Die Presse című lapban azt mondta: nagyon örvendetesnek tartaná, ha a katolikus egyház engedélyezné, hogy nős férfiakat is lehessen pappá szentelni. A 75 éves, ősszel nyugdíjba vonuló burgenlandi püspök úgy látja, nők pappá szentelése nincs napirenden a katolikus egyházban, de „középtávon” fontolóra kellene venni ezt a kérdést. A püspök szerint a kötelező nőtlenség eltörlése könnyebbséget jelentene a katolikus papság számára. Õ maga üdvözölné nős férfiak pappá szentelésének bevezetését.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (Az ELTE-t… 4.o.) és a Magyar Hírlap (375 esztendős… 2.o.) is beszámolnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) ünnepi szenátusi üléséről, amit az ELTE fennállásának 375. évfordulója alkalmából tartottak. A rendezvényen Sólyom László államfő elmondta: teljes emberek képzése volt az egyetemek eredeti célja, és ma is az lenne a legfontosabb, hogy ítélőképességet neveljenek a hallgatókba. A köztársasági elnök szerint az egyetemek „eltömegesedésének idején” tapasztalható a beérkező hallgatóság átlagszínvonalának csökkenése, másrészt a vékony elit olykor bámulatba ejtő szorgalma, külföldi tájékozottsága. Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek hangsúlyozta: kettős erőfeszítést kell tenniük a magyarországi egyetemi oktatóknak, tudósoknak és a felsőoktatás hallgatóinak a kor kihívásainak megfelelően, mert magyarul és idegen nyelven is kell oktatniuk, illetve tanulniuk.

A Heti Válaszban (Merünk nagyok lenni 24-26.o.) Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, kijelölt miniszterelnök-helyettes nyilatkozik, aki elmondta: az egyházalapítás várható szigorítása csak a „vallásszabadsággal visszaélő szélhámosokat” érinti majd, „Az eklézsiabiznisz haszonélvezőit, akik adóelkerülés céljából alapítottak egyháznak becézett üzleti társulatot. Megtehették, mert nincs definiálva, mit ért a törvény valláson. Mi most itt hárman a fotós kollégával megalapíthatjuk például a Szent Diktafon egyházát. Csak nyilatkozni kell róla, hogy van száz diktafonhívő, s máris a katolikus egyházzal azonos jogok, kedvezmények illetnek meg minket… A hitét mindenki szabadon megélheti. A distinkció azonban nem diszkrimináció: közlekedési eszköz az utasszállító repülőgép és a bicikli is, de őrültség lenne a biciklistákra vonatkoztatni a légi közlekedés szabályait. Más valóság egy intézmények tömegét fenntartó nagyegyház és egy tegnap kitalált – fogalmazzunk jóhiszeműen, vallási kísérlet. A társadalmi súlyt, szolgálatot és a történelmi múltat érdemes figyelembe venni. Ez ügyben viszont a legszélesebb konszenzusra kell törekedni. Ennél a témánál azonban fontosabb a jelenlegi, valós diszkrimináció kiszűrése: az utóbbi években az egyházi iskolába járó gyerekek nem kaphattak a szerződéseknek megfelelő kiegészítő normatívát, kollégiumi, tankönyv- és étkezési támogatást, és pályázati pénzekhez sem juthattak hozzá. Ez elfogadhatatlan. Az egyházak egyébként nem kértek pluszpénzt, csak azt, hogy azt kapják ugyanannak a közfeladatnak az ellátásáért, ami az önkormányzati intézményeknek jár.” Stumpf András interjúkészítő közbevetésére, hogy az állam nem kérte fel az egyházakat, hogy tartsanak fenn helyette iskolákat, a kijelölt miniszterelnök-helyettes azt válaszolta: „Az állampolgárok viszont kérték. Ne az állam mondja meg, ki milyen iskolába járjon. Ma a vallásos embert, akinek az adójából az önkormányzati iskolákat is fenntartják, plusz anyagi tehervállalásra kényszerítik, ha egyházi intézménybe íratja a gyerekét. Ez kettős adófizetés, azaz ő másodrendű állampolgár. Nem fogjuk tudni egy összegben kifizetni a jogellenesen visszatartott summát, de tárgyalásokat kezdünk az egyházakkal az adósságrendezés ütemezéséről.”

Magyar Kurír