Napi Sajtószemle

– 2005. június 3., péntek | 9:28

A Magyar Nemzet (2.o.) Közadakozás a csángó iskoláért címmel számol be arról, hogy Böjte Csaba erdélyi ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője tegnap a budapesti Városházán Kupper Andrástól, a fővárosi Fidesz-MKDSZ-frakció vezetőjétől vette át azt a több mint 830 ezer forintos adományról szóló igazolást, amellyel a képviselőcsoport a rekecsini Béke Királynője nevű moldvai csángó magyar iskolaközpont felépítését támogatja. Böjte Csaba a lapnak elmondta: Moldvában 240 ezer csángó él, s mintegy 60 faluban százezerre tehető azok száma, akik magyarul beszélnek. Közel tízezer gyermek számára épülne fel az iskolaközpont, amelynek pünkösdi alapkőletétele – többek között Mádl Dalma asszony és a román hatóságok részvételével – áttörést hozott. A Rekecsinben megvásárolt 17 hektáros területre az idén elkészülhetnek a tervek és az engedélyek, jövőre pedig megkezdődhet az építkezés. Azt szeretnék, ha ehhez valóban közadakozásból gyűlne össze a pénz, hogy élő kapcsolat legyen a magyarok között, gyógyítva a december 5-ei népszavazás okozta sebeket – fogalmazott a gyermekmentő ferences szerzetes. Közölte azt is, hogy az adományokat a Magyar Külkereskedelmi Bank 10300002-20145639-70213285 számú alszámlára várják. MN/MK A Hetekben (11.o.) Hajdú Sándor Magyarul tanulnak a csángók és Esélyek a templomtól az iskoláig című összeállításából kiderül: a csángó magyar közösség fennmaradását vezetői szerint jelenleg két súlyos veszély fenyegeti: a magyar nyelvű egyházi szertartások hiánya és a magyar tannyelvű iskolák megszüntetése. „A mélyen vallásos csángók már többször fordultak a helyi római katolikus vezetőkhöz, de még közvetlenül a római pápához is, hogy küldjön nekik magyar papot, illetve engedélyezze, hogy ne a bukaresti egyházkerülethez, hanem a magyar gyulafehérvári érsekséghez tartozzanak, mivel szeretnének magyar nyelvű istentiszteleteken részt venni, és egyházi értékeiket anyanyelvükön énekelni. A kérés azonban valamilyen okból eddig teljesíthetetlennek látszik. A Székelyföldről néha átjáró papokat nem engedték be a templomba misézni, ezért előfordult már az is, hogy a falu kocsmájában tartottak istentiszteletet” – írja Hajdú Sándor. A szerző megjegyzi: a csángók azokban a falvakban, ahol már csak románul beszélnek, gyakran nem is tudják, hogy ők magyar származásúak, és egyszerűen csak katolikusnak mondják magukat. Ez különbözteti meg őket a környéken élő románoktól, akik ortodox vallásúak. A moldvai papok 180 ezer katolikust tartanak számon. Hetek/MK A Népszabadságban (Egyházi zene… 17.o.) Böszörményi Gergely, a június 10-12. között a budapesti Ráday utcában megrendezendő Református Egyházzenei Fesztivál szervezője elmondta: „Nemcsak a református hívőket várjuk, hanem mindenkit, akinek kedve van református kóruszenéhez, világzenéhez, vagy épp a dzsesszhez.” Tarr Zoltán zsinati tanácsos pedig így fogalmazott: „A református egyház nem titkos társaság, misztikus jelenség. Világra nyitott, valóságos közösség. Nagy örömmel támogattuk a fesztivál ötletét, amelyhez hasonlókat világszerte rendeznek: Németországban, Csehországban, Svájcban és Amerikában.” Népszabadság/MK