Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (1.,13.o.) Fellázadt a bécsi érsek című összeállítása szerint komoly visszhangja volt Christoph Schönborn bécsi bíboros érsek közelmúltban tett kijelentésének. A főpásztor azzal vádolta a Szentszék korábbi államtitkárát, Angelo Sodano bíborost, hogy meg akarta akadályozni az előző bécsi érsek, Hans Hermann Groer elleni pedofíliavádak kivizsgálását. Sodano ezzel háttérbe szorította Joseph Ratzingert, a Hittani Kongregáció akkori prefektusát, aki viszont eredetileg ragaszkodott az ügy feltárásához. Az olasz lapok Christoph Schönborn kijelentését úgy értékelték, hogy a Vatikánban „háború robbant ki a pedofília miatt.” Legalábbis ezt a főcímet adta a Silvio Berlusconi kormányfőhöz közel álló Il Giornale című napilap. A Népszava kiemeli, hogy a bécsi bíboros érsek ismét a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos ügyek maradéktalan feltárását követelte, mivel hazájában, Ausztriában és Németországban is érezhetően felgyorsult az egyházból való kilépés folyamata. „Az eltussolás időszaka véget ért. Annak az időnek is vége, hogy a tettesek védelme fontosabb az áldozatokénál” – mondta Christoph Schönborn.

Hazai hírek

A Népszava (Kizárták a diákokat… 4.o.), a Magyar Hírlap (A zsámbéki… Biztonsági őrök… 1.,4.o.) és a Magyar Nemzet (Veszélyben… 4.o.) is foglalkoznak azzal, hogy lelakatolt bejárat és biztonsági őrök fogadták tegnap reggel a Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe érkező tanárokat és diákokat. Az iskolát az épület tulajdonosainak, a Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek Linzben székelő közép-európai tartományának megbízottjai lakatolták le, arra hivatkozva, hogy az intézmény életveszélyes állapotban van. A tanítás végül némi késéssel megkezdődhetett, miután az iskola igazgatója, Kungl György úgy döntött, hogy a lakatot leverik, és birtokba veszik saját iskolájukat. Lovas Lajos, Zsámbék fideszes-kereszténydemokrata polgármestere elmondta: a nővérek előzetes bejelentés nélkül, életveszélyre hivatkozva zárták le az intézményt, holott egy tavaly októberi statikai szakvélemény nem jelzett ilyen veszélyt. A tulajdonos és a premontrei rend egyébként perben áll egymással. Az iskola igazgatóhelyettese, Holnapy Dénes Márton elmondta: az ügy mögött az áll, hogy a tulajdonos el akarja adni az épületet, és a június 8-ai bírósági tárgyalás előtt kész helyzet elé akarta állítani őket. Gerhard Posch, a keresztes nővérek alapította gazdasági társaság ügyvezetője közölte: a műemlékvédelmi hatóság április végi határozata szerint az épület egyes, használaton kívül helyezett részei omlásveszélyesek, ezért kellett lezárni az iskolát. Erről és a bezárásról a múlt hét végén írásban értesítették az üzemeltetőt. A nővéreknek nem áll szándékában eladni a zsámbéki premontrei iskolát – állította Gerhard Posch. A renddel 2005-ben kötött megállapodás értelmében viszont idén augusztusban lejár a premontreiek használati joga, azután új bérlő venné át az üzemeltetést.

A Magyar Nemzetben Kungl György iskolaigazgató elmondta: birtokháborítási perről van szó, amelyben szerzetesrendjük gödöllői rendtartománya azt kéri a bíróságtól, állapítsa meg, jogszerűen oktatnak-e a Zsámbékról Vácra költözött katolikus főiskola egykori műemlék épületének egyes szárnyaiban. Álláspontjuk szerint igen, hiszen még 1993-ban megállapodás született az egykor elkobzott épületegyüttes visszaadásának feltételeiről a régi-új tulajdonos keresztes nővérek, továbbá a Székesfehérvári Egyházmegye és az állam között. A szerződés szerint felekezeti oktatás céljából került vissza az épület. 2006-ban a keresztes nővérek a premontrei rendet kérték fel az egyházi oktatás elvégzésére, utóbbiak ezért úgy vélik, jogfolytonosságról van szó. Kungl György szerint a keresztes nővérek 2008 óta próbálják ellehetetleníteni az itt folyó oktatási munkát. Tavaly például meggátolták a bejutást bizonyos termekbe. Újabban pedig arra szólítgatják fel őket írásban, hogy azonnali hatállyal adják át az általuk használt épületrészeket. Az igazgató állítja: „Nemcsak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia áll mellettünk, hanem a Vatikán is. A Szentszék illetékes hivatala felszólította a keresztes nővéreket, hogy békésen rendezzék a vitás kérdést, úgy, hogy a helyi egyházi érdek se sérüljön.”

A Magyar Hírlap (Azonos… 2.o.) beszámol arról, hogy kilencszázmillió forintból hozzák létre a veszprémi Várban a Szalézi Szent Ferenc Kommunikációs Központot, amely 2011 tavaszán nyitja meg kapuit a turisták előtt. A lapnak Navracsics Tibor kijelölt közigazgatási és igazságügyi miniszter, leendő miniszterelnök-helyettes elmondta: a vallás a legszemélyesebb közügy, mindenkire saját magára tartozik, hogy vallásos vagy nem, templomba járó vagy nem. Az állam semlegessége viszont nemcsak azt követeli meg, hogy a nem hívőknek egyenlő feltételeket biztosítson, de azt is megköveteli, hogy a hívőknek is egyenlő feltételeket adjon. „Vagyis az egyházat nem szabad büntetni” – szögezte le Navracsics. Emlékeztetett: az elmúlt időszakban a törvényhozás elfogadott olyan szabályokat, melyek az egyházi iskolák finanszírozását negatív irányba befolyásolták. A kijelölt miniszter megígérte: „Ezeket az első lépések között kívánjuk eltörölni. Egyenlő szintre, egyenlő rangra kívánjuk hozni az egyházi iskolákat a világi iskolákkal. Ezen túlmenően az egyházaknak nemcsak a vallási szolgáltató tevékenységét kell figyelembe venni, hanem a szociális ellátórendszer működtetésében való szerepüket is.”

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (18.o.) Sinkovics Ferenc Békepapok, elvtársak és jegyzetelők kora címmel írt beszámolót az Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban című, a Párbeszéd Házában a közelmúltban megnyílt kiállításról. A cikkíró kiemeli: „Közismert tény, hogy az egyházak berkein belül ma sem egyértelmű a Kádár-rendszer és a felekezetek kapcsolatának értékelése. Még mindig folyik a vita például arról, hogy kik is voltak a békepapok. Egyes vélemények szerint az egyház védelmezőit, megmentőit kell tisztelnünk bennük. Azokat, akik a nagy cél érdekében persze a kompromisszumoktól, a pártállami diktatúrákkal való együttműködéstől sem riadtak vissza. Mások viszont közönséges kollaboránsnak tartják őket. Árnyalja a képet persze, hogy számos papot és lelkészt apróbb, emberi esendőségeit felhasználva zsarolással, provokációval szervezett be az állambiztonság.” A cikkíró úgy látja: a közvélemény egy része azt hiszi, hogy a pártállami időkben kizárólag szellemi síkon zajlott az egyházak ellenőrzése. Szerinte azonban „ennek az ellenkezőjét bizonyítja az az installáció a kiállítóteremben, amit a Kádár-korszak bebörtönzött papjainak, lelkészeinek emlékére alakítottak ki.”

Magyar Kurír