Napi Sajtószemle

– 2005. május 20., péntek | 10:39

A Reformban (17.o.) Jezsó Ákos Szentté avatják II. János Pál pápát címmel számol be arról, hogy kezdetét vette II. János Pál pápa boldoggá avatásának folyamata. A cikkíró kiemeli, hogy az áprilisban elhunyt szentatya a csodák területén nagyon jól áll, hiszen már eddig is legalább nyolc, a tudomány mai állása szerint megmagyarázhatatlan gyógyítás fűződik a nevéhez: az első még 1979-ben történt, amikor is a szokásos általános kihallgatáson fogadta a liverpooli Kay Kellyt, akinek a szervezetéből ezt követően eltűnt a rákos daganat. 1980-ban II. János Pál a béna Emilió Cecconi feje fölé helyezte a kezét, majd a 16 éves fiú felállt a tolószékből, és járni kezdett. Hasonló módon állt fel a tolószékéből egy Fülöp-szigeteki béna apáca is. 1984-ben Puerto Rico repülőterén a pápa elé kísérték a 17 éves, vak Luciát, akinek szemét a szentatya megérintette, s a lány visszanyerte látását. 1986-ban Ofelia Trespalascios apáca gyógyult meg azt követően, hogy a pápa megáldotta, 1990-ben pedig a mexikói Heron Mireles. És egy ír házaspár gyermeke, valamint a francia Stefania Moscal is megmagyarázhatatlan módon gyógyult meg azt követően, hogy II. János Pál megcsókolta. Reform/MK A Reggel (9.o.) Az egyházi ingatlanok mostoha sorsa címmel számol be arról, hogy az amerikai képviselőház külügyi bizottsága egyhangúlag elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a kommunizmus alatt elkobzott egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását sürgeti. A lap kolozsvári tudósítója, Lukács János emlékeztet rá: a tervezetet Tom Lantos, a képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagja terjesztette be április 6-án, Tom Tancredo republikánus párti képviselőtársával együtt. A Reggelnek Komáromi Attila, a gyulafehérvári érsekség jogtanácsosa elmondta: a Szent István által alapított főegyházmegye 400 igényt nyújtott be az országos restitúciós bizotsághoz. Ezek közül 65 kérést bíráltak el kedvezően, a többi intézése folyamatban van. A katolikus egyház még azt a 65 épületet sem tudta hiánytalanul birtokba venni, amelyről a kedvező döntés már megszületett. A jogász szerint ennek az az oka, hogy a visszaszolgáltatást előíró törvényeket folyamatosan megtámadják a különböző igazságszolgáltatási fórumokon, így végrehajtásuk évek óta húzódik. Komáromi példaként említett a hírneves gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár épületét. A számos értékes kéziratot és ősnyomtatványt tartalmazó Batthyaneum visszaszolgáltatásáról több kormányhatározat és törvény is megszületett már a rendszerváltozás óta eltelt időben, az egyháznak mégis szinte folyamatosan a bíróságot kellett járnia. Ma már a Legfelsőbb Bíróság kedvező ítéletét is matgukénak mondhatják, de az egyház még mindig birtokon kívül van. „Másfél hónapja levélben kértük a művelődési minisztériumot, írja alá az átadási-átvézteli jegyzőkönyvet. Választ egyelőre nem kaptunk” – mondta Komáromi Attila. Reggel/MK Szintén a Reggelben (3.o.) Toronyi Attila Világszerte erősödött az iszlám címmel mutatja be az iszlám vallást. A cikkíró megállapítja: a világ csak későn ismerte fel az iszlám hit erőit, és megkésve, rosszul regált rájuk. „A szélsőséges nézeteket valló muzulmánoknak már több új nemzedéke nőtt fel Európában. Érintetlenül hagyta őket a vallási türelem, a többféle kultúra közös ápolásának eszménye” – írja a szerző, aki a híres Kelet-kutató, a muszlim hitre tért Germanus Gyulát (1884-1979.) idézi, aki tudta: a második egyistenhívő vallás meghatározó szerepet fog játszani a következő évtizedekben. Reggel/MK A Hetekben (Hol a testvéred, Káin? Május 20., 7. o.) Heller Ágnes filozófus nyilatkozik, aki nagyon kínos problémának tartja, hogy az antiszemitizmusra adott válasz a csendes egyetértés. „Néha igenlés, néha teljes közömbösség. Csak újabban hallani olyan válaszokat, hogy felháborító, becstelenség. Én is sok olyan embert ismerek, akik azt mondják, hogy az antiszemitizmus egész Magyarországot megszégyeníti. De az antiszemitizmus nemcsak a zsidóságra, de a kereszténységre nézve is gyalázat. Mindenki azt mondja, keresztény Magyarország, csakhogy ez alatt nem arra gondolnak, hogy Magyarország egy olyan ország, ahol 6 millióan hisznek Istenben, a tanításai szerint élnek, és elfogadják a húsvéti három nap misztériumát, hanem azt értik, hogy nem zsidók. Persze könnyebb antiszemitának lenni, ha a templomokban a papok nyíltan vagy burkoltan arról prédikálnak, hogy a zsidók ölték meg Krisztust. Ahelyett, hogy arról beszélnének, mit köszönhet a kereszténység a zsidóságnak. Sok hívő keresztényt Auschwitz ébresztette rá, hogy rossz oldalon áll, mert valamilyen módon Káin szerepével vállalt közösséget… Nyugat-Európában rosszabb a helyzet. Magyarországon és általában Kelet-Európában mindig is jobboldali volt a politikai antiszemitizmus. Ezzel szemben Nyugat-Európa országaiban igen erős a baloldali antiszemitizmus is.” Heller a leglényegesebb kérdésnek azt tartja, hogy „mi őrizte meg a zsidókat hosszú évezredeken át egészen a mai napig? Hol volt, hol nem volt, volt egy hatalmas keleti civilizáció, amely ötezer esztendeig élt, és ebből a civilizációból minden nép elpusztult, egyedül a zsidó nép nem. Aztán jöttek újabb világbirodalmak, újabb civilizációk, amelyek mára teljesen eltűntek, és szintén csak a zsidók maradtak meg. Na, ez a zsidókérdés. Azaz a vak is látja, hogy a megmaradásuk egy Istennel kötött különleges viszonynak, szövetségnek tekinthető. Egy olyan speciális szövetségnek, amelybe Isten egyetlen más népet sem hívott. Ez a mai napig is tart. Ráadásul kiválasztottságuk nem saját érdemükből, tehetségükből, vagy kiválóságukból fakad. Ez aztán az igazi botrány.” A filozófusnő Martin Bubert idézi, „aki első hallásra cinikusnak tűnő választ” adott arra a kérdésre, hogy „ki, mikor és hogyan fogja végül hitelesíteni, hogy végül is kinek, melyik egyháznak, melyik vallásnak van igaza?: „Azt mondta, hogy amikor majd eljön a Messiás, meg fogjuk kérdezni tőle, hogy először jött el, vagy másodszor. Csak akkor fog kiderülni, hogy a keresztényeknek, vagy a zsidóknak van igazuk. Hogy a Krisztus Messiás, vagy sem, csak az üdvtörténet egy későbbi szakaszában lesz eldönthető. A döntés a két – vagy esetleg több – igazság között végül is Isten kezében van.” Hetek/MK