Napi Sajtószemle

– 2005. május 18., szerda | 10:00

A Magyar Nemzetben (6. o.) Érszegi Márk Aurél A XX. század II. János Pál értelmezésében címmel emlékszik a 85 évvel ezelőtt ezen a napon született Karol Wojtylára. A cikkíró elemzi az idén április 2-án elhunyt szentatya februárban megjelent, Emlékezet és identitás című könyvét. Külön kitér a II. János Pál pápa ellen 1981. május 13-án, a fatimai jelenés napján Ali Agca török terrorista által elkövetett merényletre, s rámutat: „Szimbolikus jelentése van annak, hogy a merényletre a Szent Péter téren került sor: az első pápa vértanúságának helyén kellett 263. utódjának is vérét ontani, a XX. század pusztító ideológiáinak egyik utolsó megnyilvánulásának következtében.” Érszegi Márk idézi a lenygel egyhzfőt, akiben a merénylet tudatosította, hogy „mindabban, amit mondok és teszek hivatásom és küldetésem, szolgálatom teljesítése során, valami olyan történik, ami nem kizárólag az én kezdeményezésem. Tudom, hogy nem egyedül cselekszem mindabban, amit Péter utódaként teszek.” A teológus, Vatikán-szakértő cikkíró hozzáteszi: ez ad magyarázatot arra is, hogy II. János Pál betegségében miért vállalta a végsőkig pápai küldetésének teljesítését: „általa az Isten akaratára hagyatkozás és a túláradó szeretet példáját mutatta fel.” MN/MK A Népszava (Német bélyeg… 16.o.) röviden beszámol arról, hogy II. János Pál pápa emlékére a német posta bélyeget bocsátott ki. A Hans Eichel német pénzügyminiszter által bemutatott, 30 millió példányban nyomott bélyeget május 12-e óta árulják a német postahivatalokban. Az 55 cent címletű bélyegen II. János Pál látható, amint elmélyülten egy keresztre támaszkodik – írja a baloldali napilap. Népszava/MK A Színes Bulvár Lap (13.o.) XVI. Benedek nagy Bayern-drukker címmel ír arról, hogy akárcsak elődje, Karol Wojtyla – aki ifjúkorában kiváló labdarúgókapus volt –, XVI. Benedek pápa is erőteljesen érdeklődik a futball iránt. Joseph Ratzinger egyik legfőbb bizalmasa, Tarcicio Bertone genovai érsek a bulvárlapnak elmondta: „Jó bajor emberhez méltó módon, főként a Bayern eredményei érdeklik. Annak idején, amikor Giovanni Trapattoni Münchenben dolgozott vezetőedzőként, Joseph Ratzinger gyakran meglepte őt német nyelvű ajándék könyvekkel.” A Színes Bulvár Lap szerint XVI. Benedek állítólag különösen boldog volt, hogy a „bőrnadrágosok” megnyerték a német bajnokságot, csupán az szomorította el kissé, hogy a müncheni Olimpiai-stadionban nem rendeznek több meccset. Színes Bulvár Lap/MK A Népszava (2.o.) Katolikus-anglikán megegyezés címmel tudósít arról, hogy a katolikus és az anglikán egyház vezetőinek amerikai egyeztetőfórumukon sikerült közös megegyezésre jutniuk bizonyos dogmatikai kérdésekről. Az újság beszámolója szerint az anglikánok hosszas tárgyalások után elfogadták a katolikus egyház nézeteit a szeplőtelen fogadtatásról, illetve arról, hogy Szűz Mária testestül került a Mennyek Országába. Az anglikánok eddig azért utasították el mindenzt, mert nem történt rá utalás az Evangéliumban – olvasható a beszámolóban. Népszava/MK A Magyar Hírlapban (19. o.) R. Székely Julianna Különvélemény közöny-ügyben címmel ír arról, hogy számára a közöny nem az a vasárnapi buszközönség, amely végignézte, amint karddal megszúrják a 15 éves roma fiút, s utána sem segítettek neki, „Nekem a közöny a hiányzó politikai elit, mindazok, akik nem vettek részt a vasárnapi antirassziszta tüntetésen. Nekem a közöny minden nagy egyház minden vezetője. (Kivéve a Mazsihiszt, amely ezúttal csodák-csodája, fölébredt.)… A közöny egyik legbeszédesebb példája Erdő Péter bíboros, prímás távolmaradása. Nemcsak azért, mert ő a legnagyobb magyar egyház feje, hanem, mert egy nappal később, pünkösdhétfői beszédében egész Európát féltette az értelemvesztéstől és értékvesztéstől. Fölpanaszolta, hogy szinte tüntetni lehet azzal, mennyire nem ismeri valaki a kereszténység tanítását. Bíboros úr! Püspök és minden néven nevezett lélekmentő urak! Miért nem tetszettek eljönni, miért nem tetszettek közzétenni legalább egy-egy kiáltványt, nyilatkozatot, hogy ez így tovább nem mehet. Pedig mindenki tudja, hogy már 15 éve meg kellett volna szólalniuk, amikor poraiból megéledt a jól bevált gyűlölet. Nem gondolják, hogy minden egyes szkinhed-támadásnál, zsidótemető gyalázásnál, civil meg rendőri cigányverésnél fennhangon kellett volna hirdetniük a kereszténység tanítását? Akkor talán a 21-es busznyi, maroknyi emberben is több lett volna a szolidaritás, amit a tüntetésen Kolompár Orbán hiányolt és kevesebb lett volna a … nem a közöny… A félelem.” MH/MK