Napi Sajtószemle

– 2005. május 12., csütörtök | 9:00

A Népszava (4.o.) A fiatalok 58 százaléka vallásos címmel számol be arról, hogy a fiatalok életmódját, szokásait, jövedelmi helyzetét és életlehetőségeit vizsgáló kutatás gyorsjelentése megállapítja: a 15-29 év közötti fiatalok többsége, 58 százaléka vallásosnak tartja magát. A Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda által koordinált felmérés során 2004-ben nyolcezer fiatalt kérdeztek meg az említett korosztályból. A gyorsjelentés szerint „a fiatal korosztály többségében magát vallásosnak tartó, a vallási-kulturális tradícióhoz jelentősen ragaszkodó, ugyanakkor vallását egyházi keretek között csak 10 százalékban gyakorló fiatalokból áll, hasonlóan a 2000-es kutatás eredményeihez.” Népszava/MK A Magyar Demokratában (Nehéz sorsok 58-59.o.) Sára Sándor filmrendező és operatőr nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy Nehézsorsúak című, a szovjet fogolytáborok életét bemutató, 14 részes dokumentum-portréfilmjét hétfőnként sugározza a Duna TV. A sorozat két megrázó, önálló filmalkotásként is érvényes portréját bemutatta a Nemzeti Uránia Filmszínház, és pünkösdhétfőn is vetíteni fogja. Sára elmondta: a táborok foglyaiban legfőképpen a hit tartotta a lelket, „erről Placid atya, a hivatását felismerő lelkészként beszél is. A hit szó nem feltétlenül vallásos értelemben használatos, mindenkinél más-más formában jelentkezett. Például abban, hogy mindenáron haza akart kerülni, vagy úgy, hogy csak a másnapot akarta megérni, megint mások ártatlanságukat akarták bebizonyítani. Gyakori volt a másokra való odafigyelés, a kisebb közösségek létrehozása, az emberség megtartása az embertelenségben.” MD/MK Sára Sándor dokumentumfilmjéval foglalkozik a Magyar Nemzetben (1.o.) Pósa Zoltán Az elhivatottság és a hit címmel. Pósa a rendező-operatőr által említett Olofsson Placid atyáról megállapítja: „Õt az elhivatottság, a hit és a humor kísérte végig az Andrássy út 60-tól a Gulágokig tartó tízesztendős kálváriaúton. Placid atya… nemcsak hiszi, de tudja is, hogy őt az Atya küldte lelki vigasznak rabtársai közé, a kereszthalált halt fiú példája segítette abban, hogy éjszakai, titkon celebrált szentmisék, lelki beszélgetések s olykor egy-egy jól időzített vicc segítségével mentett meg lelkeket és életeket. Mostanában is misézik a XI. kerületi Szent Imre-templomban.” A cikkíró Beleznay Rozália – Lia nővér –, a nagyatádi születésű, önfeláldozó vöröskeresztes nővér helytállását is megemlíti, aki szintén elmondta: „A hitnek köszönhettem, hogy túléltem még a tüdővérzést és egy katonaorvos gyilkossági kísérletét is.” Lia nővér több mint 80 évet élt, és 1996-ban halt meg. MN/MK A Magyar Fórumban (3.o.) Páter Varga Kapisztrán, a szécsényi ferences kolostor házfőnöke nyilatkozik abból az alkalomból, hogy rendezésében II. Rákóczi Ferenc és a ferencesek kapcsolatának tárgyi és írásos dokumentumait bemutató kiállítás nyílt a szécsényi országgyűlés 300. évfordulója alkalmából a szécsényi kolostorban, közvetlenül a Rákóczi Terem alatt. A tárlat október 31-éig látogatható. A házfőnök elmondta: a kiállítás bemutatja a fejedelem családját, élete korai szakaszának színhelyét, a munkácsi várat, és számos érdekes dokumentumot. Így az érdeklődők láthatják azt a levelet, amit Zrínyi Ilona írt Bárkányi Jánosnak, és amelyben megbízza, hogy jelentse az esztergomi érseknek: feleségül kérte Thököly Imre. Vele kapcsolatos egy másik levél korabeli átirata is, melyet Thököly XI. Ince pápának írt. A kiállítás másik érdekességét azok a könyvek jelentik, amelyek eredetileg a munkácsi vár plébániájáé voltak, de a vár feladása utáni napon II. Rákóczi Ferenc annak a Bárkányi Jánosnak adott, aki hat éven át volt tanítója és nevelője. Páter Varga Kapisztrán arra is kitért, hogy Rákóczi később sem feledkezett meg egykori nevelőjéről, a szabadságharc alatt rendszeresen juttatva adományt annak a kolostornak, amelyben éppen P. Bárkányi tartózkodott. MF/MK