Napi Sajtószemle

– 2005. május 10., kedd | 10:57

A Népszava (2.o.) Titkos vatikáni-kínai tárgyalások címmel közöl részleteket Andrea Riccardinak, a Szent Egyed Közösség alapítójának a Limes című olasz lapban megjelent interjújából. Riccardi elmondta: hónapok óta titkos tárgyalásokat folytat a Szentszék a pekingi kommunista vezetéssel. Értesülései szerint egy kínai küldöttség még 2004. augusztusában II. János Pál pápánál járt, aki többször nyilatkozott úgy, hogy el kíván látogatni a világ legnépesebb államába. A Szent Egyed Közösség alapítója úgy tudja, hogy az utóbbi hét-nyolc hónapban különösen intenzív tárgyalások folytak a Vatikán és Kína között. Pekingi illetékesek azonban nem akarták II. János Pált Kínába engedni, mert attól féltek, hogy a szentatya látogatásával hasonló hatást érne el, mint 1979-es lengyelországi útjával. Andrea Riccardi szerint a Szentszéknek rövidesen orvosolnia kell azt a problémát, hogy Kína képviseletében Tajvant ismeri el. Népszava/MK  A Magyar Hírlapban (17.o.) Szále László Munkamegosztás címmel reagál XVI. Benedek pápa következő kijelentésére: „A pápának mindig az Isten szava iránti engedelmességhez kell kötnie saját magát és egyházát is… Ezt tette II. János Pál is, amikor szembesült az ember számára láthatóan káros kísérletekkel.” A cikkíró szerint sokan értetlenül figyelték, „miként lehetséges, hogy II. János Pál sok szempontból modern, újító pápa volt, másban, például az abortusz, az eutanázia, a géntechnológia dolgában mereven konzervatív. Szále ezt a következőkkel magyarázza: „A médiapápa, akinek szavára sokan figyeltek, bizonyára úgy érezte, nem szabad olyan törekvések mellé állnia, amelyeknek megítélésében maga is bizonytalan. S minthogy egy – igaz, csak hitelvekben – csalhatatlan pápa mégsem mondhatja azt a rá figyelő híveknek, hogy hát… nem is tudom. Ezért a sok konzervatív intelem, tiltás, elutasítás. A veszélyes és kockázatos utakon tapogatózó emberiség számára a pápaság mégsem játszhatja a találmányi hivatal szerepét.” Szále XVI. Benedekről úgy vélekedik, hogy talán túlságosan is konzervatív, „erre utal, amikor láthatóan káros kísérletekről beszél. Azt hiszem, egy pápa nem is igen lehet más, mint konzervatív. Legyenek bátrak, merészek, haladók a tudósok, a föltalálók. A pápa őriz valamit, a tudósok keresnek valamit. Ebben a munkamegosztásban dolgoznak… az emberek többségét se a tudósok, se a pápa nem érdekli. Problémájuk tehát csak azoknak van, akik mindkettőre figyelnek. Azok pedig majd mérlegelnek – és óvatosan bíznak a tudományok eredményeiben.” MH/MK  Szintén a Magyar Hírlap (14.o.,) Mindszenty és a Benes-dekrétumok címmel részleteket közöl Janek Istvánnak, az MTA Történettudományi Intézete munkatársának tanulmányából, amelyből kiderül: a 30 éve elhunyt Mindszenty József bíboros, hercegprímás a második világháború után kiállt a csehszlovákiai magyarok jogaiért, és nemzetközi bíróság felállítását sürgette az atrocitások kivizsgálására. A történész szerző leszögezi: „Mindszenty József mélyen átérezte a Csehszlovákiában élő magyarok helyzetét. A hercegprímás, aki korábban tiltakozott a zsidók deportálása, valamint a magyarországi németek és a civil hadifoglyok Szovjetunióba hurcolása ellen, a felvidéki magyarok kollektív büntetésének ezt a formáját sem tudta elfogadni, és megpróbált fellépni leállítása érdekében… Mindszenty beadványait és tiltakozásait a csehszlovák politikai vezetés figyelmen kívül hagyta. Fellépésével viszont el tudta érni, hogy a világ közvéleménye tudomást szerezzen a csehszlovákiai magyarokkal szembeni túlkapásokról, és ennek révén meggátolta, hogy még szélsőségesebb atrocitásokat kövessenek el a végrehajtó közegek.” MH/MK