A Magyar Hírlapban (1.,2.o.) Kacsoh Dániel Új frontok az oktatásban címmel idézi Szijjártó Pétert, a Fidesz elnöki kabinetjének vezetőjét, aki a napokban bejelentette: az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését célzó törvényjavaslatot az első intézkedései között készül felszámolni a leendő kormány. A cikkíró rámutat: a téma régóta feszültséget kelt az iskolafenntartó egyházak és a távozó kormány között. Az Állami Számvevőszék vizsgálatából ugyanis kiderült, hogy az állam a törvényben előírt normatívához képest évről évre kevesebb támogatást adott a felekezeteknek közoktatási kiegészítő normatíva címén. A hiány mostanra elérte a négymilliárd forintot. Kereszténydemokrata politikusok rendre úgy nyilatkoztak, hogy ez az eljárás diszkrimináció az egyházi iskolákba járó diákokkal szemben. Felháborítja őket, hogy a kormány a 2008-as év költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben nem rendezte az egyházi iskoláknak járó kiegészítő támogatást. Miután néhány hét alatt három különböző összeget határozott meg a minisztérium, végül nem adott egy fillért sem, hanem erre az évre tolta át a támogatás mértékének meghatározását s két részletben történő folyósítását. Kacsoh Dániel érdekes fejleménynek nevezi, hogy az MSZP-s „halasztó” indítvány indoklásában az volt olvasható, hogy a javaslat „az egyházakkal és a kormánnyal egyetértésben” készült, noha ez nem volt igaz. Ráadásul a második tétel kifizetését a hamarosan felálló új kormányra terhelték. A cikkíró emlékeztet: Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek akkor azt mondta, ilyesmi korábban soha nem fordult elő. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleményben tiltakozott, hangsúlyozva, hogy 2008-ra az egyházi iskolákba járó gyermekek csaknem 14 ezer forinttal kevesebb támogatást kaptak, mint az önkormányzati intézmények diákjai. A püspöki konferencia a konfliktus jogi úton történő rendezését is felvetette. Nyilatkozik az MH-nak Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, kijelölt miniszterelnök-helyettes, aki elmondta: meg kell szüntetni az egyházi fenntartású iskolákba járó diákok és szüleik diszkriminációját jelentő, az MSZP-SZDSZ-kormányok idején „bejáratott” gyakorlatot. Az ÁSZ által megállapított több milliárdos elmaradást az államnak pótolnia kell, erről a következő kormány várhatóan tárgyalásokat kezdeményez az érintett felekezetekkel. Semjén Zsolt hozzátette: meg kell szüntetni azt az indokolatlan korlátozást is, amely szerint ha önkormányzati fenntartótól vesz át oktatási intézményt valamely egyház, úgy az átadó félnek öt évre szóló kiegészítő normatívát kell fizetnie az államnak. „Egy törvényjavaslat-csomag keretében ezenfelül azt a gyakorlatot is fel kell számolni, hogy egyházi iskolák bizonyos – például tornaterem – építésére kiírt pályázatokon nem indulhatnak, számos ilyen lehetőségből ki vannak zárva” – mondta a kijelölt miniszterelnök-helyettes.
A Magyar Nemzetben (A valódi hit… 14.o.) Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója nyilatkozik abból az alkalomból, hogy ma kezdődik és szombaton ér véget a XVIII. Szent István Könyvhét. Emlékeztetett: „Ne felejtsük el, hogy amikor a XVI. században elkezdődött a könyvnyomtatás Magyarországon, teljes mértékben vallásos forrásból csörgedezett elő. A nyomdák először bibliákat, hitvitairatokat, vallásos irodalmat nyomtattak. S az is tény, hogy a Szent István Társulat a legrégibb, megszakítások nélkül, igazoltan jogi és történeti folytonossággal működő magyar könyvkiadó. 1847-ben alakult meg, az 1848-as forradalom kitörését követő első május elsején kezdte el hivatalos működését, s folytatja immár százhatvankét éve megszakítás nélkül. A kiadó szellemi védőernyőt ad a könyvhétnek, de ez alá besorakozhat minden magyarországi történelmi egyház.” Az igazgató néhány kiadványra is felhívja a figyelmet. A teológiai kategóriában Stephanus-díjat kapott Farkasfalvy Dénes Himnuszok című kötete kétnyelvű, a százhúsz eredeti, középkori latin verssel együtt olvashatók a tudós szerző magyar fordításai. Nekünk korábban is olyan kitűnő himnuszfordítóink voltak, mint például Babits Mihály és Sík Sándor. A különbség az, hogy a két nagy klasszikusnak azok a verziók álltak rendelkezésére, amelyeket barokk kori humanista szerzők átírogattak. Farkasfalvy Dénes az időközben keletkezett kritikai kiadásban helyreállított, rekonstruált eredeti szövegeket fordította le magyarra. Az irodalmi kategóriában díjazott Kopp Mária és a közelmúltban elhunyt férje, Skrabski Árpád A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatban című közös könyvükben a magyarság testi és lelki egészségének összhangját vizsgálta meg egy olyan reprezentatív kutatási program nyomán, amelyet már a pártállami években elkezdtek. Több mint húszezres mintavételi sokaság véleménye nyomán kiderült, hogy a magyar ember a boldogságot, a házasságot, a harmonikus családi kapcsolatokat és a gyermeket tartja a legfontosabb értéknek, ami eléggé érdekes egy olyan országban, ahol rendkívül magas a válások és a magára hagyott gyermekek száma. Farkas Olivér megemlítette a Kindelmann Győző szerkesztette, Enyéim legyetek! – A magyar irodalom legszebb keresztény szellemiségű novellái című kötetet is, amelynek írói között van többek között Jókai, Mikszáth, Ambrus Zoltán, Ady Endre, Sánta Ferenc. Michael Hesemann A Názáreti Jézus – Régészek a Megváltó nyomában című kötete pedig tudományos, hiteles választ ad a mostanában egyre inkább elszaporodó, a Biblia tanítását meghamisító dilettáns filmekre és könyvekre.
Ugyancsak a Magyar Nemzetben (15.o.) Kunfalvy Nóra Egymásra találó címmel számol be arról, hogy a Faludi Ferenc Akadémia Szőts István Filmműhelyének legújabb alkotását mutatták be szombaton az Uránia Nemzeti Filmszínházban, Emberöltők címmel. A 67 perces film a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium tanulóinak szeretetszolgálati munkájába enged betekintést. A 2002-ben elindult szeretetszolgálati program – Arrupe – vezetője, Velkey Balázs, az iskola tanára segítségével forgatta le Hajnal Gergely és stábja a filmet, amelyben a bemutatott három idős asszonyon kívül még számos korosodó ember volt részese a munkafolyamatnak. A filmből kiderül: a programban részt vevő gimnazisták nemcsak idős embereket látogattak otthonukban, hanem jártak hospice-otthonokban, valamint kórházakban, beteg gyerekeknél. A vetítés díszvendége a műhelynek nevet adó rendező özvegye, Szőts Istvánné volt. A vetítés előtt köszöntőt mondott Lázár Kovács Ákos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció és Média Intézetének vezetője és Lukács János S. J., a Magyar Jezsuita Rendtartomány tartományfőnöke. A cikkíró kiemeli: „A dokumentumfilm premierjén egymás mellett ült idős és fiatal szereplő és családtag, vallásos és ateista, és mindenki könnyes szemekkel állt fel a székekből a vetítés végén. Ha csak ennyit sikerült a filmnek elérnie, már megérte elkészíteni.”
Magyar Kurír