Napi Sajtószemle

 
A Magyar Hírlap (9.o.) Nem enged a szigorból a német pápa címmel számol be arról az általunk már közölt hírről, hogy XVI. Benedek pápa szombaton este ünnepélyes szertartás keretében birtokba vette Róma püspökének székesegyházát, a lateráni Szent János-bazilikát, és kiemeli: a szentatya kiállt elődjének, II. János Pál pápának „az abortusz és az eutanázia elutasításával kapcsolatos szigorú nézetei miatt. A gyülekezet hatalmas tapssal fogadta XVI. Benedek szavait: ’Amikor II. János Pál szembekerült a szabadság téves értelmezésével, ő egyértelműen kiemelte az emberi lény sérthetetlenségét, az embernek a fogantatástól a természetes halálig tartó életének sérthetetlenségét” – írja a liberális napilap. MH/MK
 
A fenti beszámoló alatt Felfüggesztve címmel közli az MH – a Magyar Nemzet (1.o.) pedig Felfüggesztett kémgyanús szerzetes címmel –, hogy két-három hétre felfüggesztették a néhai II. János Pál pápa utáni kémkedéssel és a lengyel kommunista hírszerzéssel való együttműködéssel vádolt Konrad Stanislaw Hejmo domonkos rendi szerzetest. Ezt Maciej Zieba lengyel domonkos rendfőnök jelentette be. Leszögezte: „Hejmo atya nem kém, csak olyan ember, aki túl sokat, túl nyíltan és könnyedén beszél, s így végül információkat adott a titkosszolgálatnak.” MH/MN/MK
 
A Magyar Nemzet (2.o.) Szappanopera keresztény előjellel? címmel idézi Kiss Ulrich jezsuita szerzetest, aki a Faludi Ferenc Akadémia Vallás a médiában című tanulmányi napján fölvetette, hogy egy „katolikus Szabó család”, „katolikus szappanopera” bizonyára népszerű volna, és helyes életmintákat közvetíthetne a társadalomnak. Úgy vélte: nemcsak egy pápa halála és beiktatása teremt lehetőséget az Evangélium terjesztésére: a teológusoknak minél több médiabeli megszólalást kellene vállalniuk akár a kereskedelmi csatornák nem közvetlenül egyházi tematikájú műsoraiban is. Több előadó szólt arról, hogy Európában egyre kevésbé vállalják a hívek keresztény identitásukat. A mai átlag vallásos emberek között mind kevesebb az „egyházias”, az egyházat mint intézményt egyre többen elutasítják. Ezzel szemben megnőtt az egyéni vallási élmény iránti szükséglet. A vallási műsoroknak segíteniük kellene abban, hogy az emberek visszatérjenek az egyházba. Emellett a negatív korjelenségek ellen is felvértezhetnék a társadalmat. MN/MK
 
Ugyancsak a Magyar Nemzet (Idényzáró… 15.o.) tudósít a tavaszi idényzáró TF-estről, amelyen Balog Zoltán református lelkész, az Orbán-kormány volt egyházügyi főtanácsadója tartott előadást. Kifejtette: a keresztény humanista gondolkodóknak, a hívő ember erkölcsi piedesztáljától bár, de morális kötelezettsége a politizálás a nemzetért. Azok a politikusok, médiaszakemberek, akik képmutató módon hirdetik, hogy minden politikus egyformán tisztességtelen, a nemzet kárára szólnak. Ahogy Jézus Krisztusban megkülönböztethetően, de szétválaszthatatlanul él együtt az Isten és az ember, a keresztény gondolkodókban is szükségképpen él együtt a homo moralis és a homo politicus. MN/MK