Napi Sajtószemle

A Népszabadságban (15.o.) Fazekas Csaba „Páncélbíborosból” „páncélpápa” címmel reagál Bolberitz Pál Üzen a keresztény Európa című, április 21-i nyilatkozatára és Egység a különbözőségben című, április 23-án megjelent cikkére. A neves teológus ezekben méltatja XVI. Benedek pápa eddigi tevékenységét, és nagy reményekkel tekint apostoli szolgálata elé. (Mindkét írást ismertettük, a jelzett napokon – a szerk.) Fazekas több ponton vitába száll Bolberitzcel, s leszögezi: „Nyilvánvaló, hogy a ’páncélpápa’ vértezete kevésbé lesz ijesztő, mint amilyen a ’páncélbíborosé’ volt, de bizonyára ugyanaz a cél és lendület vezeti majd. Az új pápa figyelmének középpontjában a nyugati civilizációk állnak majd, s korábban papírra vetett hitvallása szerint ’az ész romboló kórtüneteire’ kívánja a katolikus egyház gyógyszerét felkínálni, akkor is, ha a beteg nem hisz önmagát ajánló orvosának diagnózisában. Bolberitz Pál konklúziói egyértelműen erre utalnak.” A történész szerző idézi a Pázmány Péter Katolikus Egyetem prodékánját: „Benedek pápa vezetésével Európa újra magára találhat, és beteljesítheti küldetését…, az új pápa azt az Európát testesíti meg, amelyről Brüsszelben nem akarnak tudomást venni.” A cikkíró szerint „Ez az üzenet az Európai Unió felé – fogalmazzunk finoman – kihívás. A konzervatív katolikusokban megfogalmazódó ’két Európa’ víziójából óhatatlanul egy ’keresztény’ és egy ’világi’ földrész szellemi összecsapása rajzolódik ki. Ezt pedig a XIX. századi kultúrharcok logikája szerint a politika és a hatalom eszközeivel vívnák meg. Európát azért kell ’vissza’-téríteni önmagához…, mert elfeledkezett gyökereiről. Ne feledjük azonban, hogy az ún. ’keresztény Európa’ évszázadaihoz a vallásháborúk is hozzátartoztak” – írja Fazekas Csaba, akinek meggyőződése: „a katolikus egyház múltja nem lehet Európa jövője. Mint ahogy Európa (középkori) múltja sem jelenthet a katolikus egyház számára reális jövőképet.” Népszabadság/MK
 
A Budapesti Reggel (9.o.) Pápai szoborvita Lengyelországban címmel számol be arról, hogy hatalmas hasznot vágnak zsebre azok a gyárak Lengyelországban, amelyek II. János Pál pápáról mintázott szobrokat állítanak elő. Alig győzik kielégíteni az ugrásszerűen megnövekedett keresletet. A katolikus egyháznak azonban nem tetszik ez a lázas pénzhajhászás, ráadásul csak a püspöki karnak áll jogában engedélyezni az elhunyt szentatya képének kereskedelmi használatát. A lap tudósítása szerint Podkarpacieben egy gyár 2 és 8 méter közötti szobrokat készít. A legnépszerűbb az a szobor, amelyen II. János Pál térden állva imádkozik Szűz Mária előtt. A cég tulajdonosa, Jozef Siwon sohasem keresett annyit, mint napjainkban, „de sikerült magára haragítania a papságot.” Jozef Kloch, a lengyel püspöki kar szóvivője közölte: nem állíthat elő bárki szobrokat, érméket, emlékműveket II. János Pálról, mindehhez meg kell szerezni a püspöki kar engedélyét. „Hasonló a helyzet, ha valaki miniszterelnököket, vagy államfőket akar megmintázni. Miért lenne ez másként Karol Wojty³a esetében?” – kérdezte a szóvivő. Hozzátette: a Vatikán kizárólagos jogosultságot adott a lengyel püspöki konferenciának, hogy engedélyezhesse II. János Pál képmásának felhasználását. Reggel/MK
 
Hazai hírek
 
A Magyar Nemzet (MSZP-s közeledés az egyházakhoz 3.o.) beszámol arról, hogy a hétvégén református kezdeményezésre találkozott a Magyarországi Református Egyház Elnökségi Tanácsa és az Európai Parlament magyar képviselőinek csoportja. A megbeszélést követően Szájer József (Fidesz) kijelentette: „Támogatjuk és ösztönözzük az egyházak nélkülözhetetlen hozzájárulását az EU működéséhez.” A néppárti frakció elnökhelyettese beszámolt arról, hogy a tanácskozáson elkötelezték magukat a közös munka mellett annak érdekében, hogy a helyi közösségeket elérő egyházak segítségével minél több hasznát láthassa a magyar társadalom az uniós csatlakozásnak. Szájer elismeréssel szólt arról a segítségről, amelyet a reformátusok adtak a magyar EP-képviselőknek ahhoz, hogy a vajdasági magyarveréseket ismertté tehessék Európa közvéleménye előtt. Megköszönte az egyháznak azt is, hogy aktív szerepet játszott a határon túli magyarok állampolgárságával kapcsolatos népszavazási kampányban. Kósáné Kovács Magda (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy a szocialistáknak is együtt kell működniük az egyházakkal. Bölcskei Gusztáv püspök közölte: azt is kérték az EP-képviselőktől, tegyenek meg mindent azért, hogy a határon túli egyházak visszakaphassák ingatlanjaikat. MN/MK