Napi Sajtószemle

A ma megjelent lapok ismét tág terjedelemben foglalkoznak XVI. Benedek pápa személyével.
 
A Népszavában (13.o.) XVI. Benedek, a kiismerhetetlen pápa címmel Rónay Tamás úgy véli: továbbra is teljes rejtély, haladó szellemű lesz-e az új pápa, vagy sem. „Miközben egyes hírek szerint bizonyos rendelkezésekben könnyítéseket tervez, az egyházi liturgiában a jelek szerint a régi hagyomány felélesztését szorgalmazza” – írja a szerző, aki figyelemre méltónak tartja, hogy Joseph Ratzinger két hű társa – Ingrid Stampa és Georg Ganswein – is beköltözött a pápai rezidenciára. A cikkből kiderül, hogy az 55 éves Ingrid Stampa 14 éve szolgálja házvezetőnőként Joseph Ratingert. Nem hagyományos bejárónőről van szó, a rendkívül művelt hölgy az új pápa társalkodónője is egyben. A La Stampa című olasz lapnak elmondta: XVI. Benedek szerény ember, ritkán iszik bort, mert az alkohol fejfájást okoz neki. Ingrid Stampa egyébként II. János Pál pápa több művét ültette át németre. Rónay szerint Georg Ganswein minden bizonnyal XVI. Benedek jobbkeze lesz. Már két éve szolgálja személyi titkárként Joseph Ratzingert, és várhatóan a jövőben is megmarad e pozícióban. Az összeállításban B. Varga Júlia, a lap varsói tudósítója is véleményt nyilvánít, kiemelve, hogy Lengyelország nagy lelkesedéssel fogadta Joseph Ratzinger kinevezését új egyházfővé. Aleksander Kwasniweski lengyel államfő azonnal meghívta XVI. Benedeket lengyelországi látogatásra, hangsúlyozva, hogy ennek szimbolikus jelentősége lenne, hiszen a lengyeleket és a németeket évszázados konfliktusok választották el egymástól. Népszava/MK
 
A HVG-ben (37-39.o.) Weyer Béla A Ratzinger-torta szeletei címmel azt emeli ki, hogy a Hittani Kongregáció volt prefektusa megválasztásának németországi fogadtatása nem volt teljesen egységes: a méltatások mellett fenntartások is megfogalmazódtak. HVG/MK
 
Ugyanitt (76-77.o.) Buda Péter Egyház és politika címmel azt fejtegeti, hogy az új pápa meg-és névválasztása „egyebek mellett újabb jele annak, hogy manapság világ-és Európa-szerte egyre hangosabban állnak ki bizonyos csoportok a szekuláris állammal szemben, olyan évszázados nézeteket elevenítve fel, amelyek szerint az államnak valamiféle vallási értékrend alapján kell konstituálódnia.” A cikkíró az új pápa megválasztása ürügyén kitér a hazai egyházpolitikára is, megismételve azt a már többször hangoztatott véleményét, hogy Magyarországon több kérdést át kell gondolni, „így mindjárt” az 1997-es, vatikáni-magyar Megállapodást, ugyanilyen fontos volna megszüntetni az egyházi iskolák finanszírozásának privilegizálását, valamint szerinte „Semmi sem indokolja, hogy a hitéleti tevékenység kollektív, egyházi keretek közötti gyakorlása valamiféle plusz elbánásban és támogatásban részesüljön az állam részéről.” HVG/MK
 
A Magyar Demokratában (13-17.o.) Hankó Ildikó XVI. Benedek címmel méltatja II. János Pál pápaságát, kiemelve Karol Wojtylának az evangelizálás, a keresztény egységtörekvés, a szociális kérdések, az élet védelmében kifejtett tevékenyégét, valamint szerepét abban, hogy összeomlottak a kommunista rendszerek. Hankó megállapítja: Joseph Ratzinger, akárcsak II. János Pál, a konzervatív főpapok közé tartozik. Húsz éven át ő látta el dogmatikai tanácsokkal a szentatyát és személyes barátság fűzte össze őket. XVI. Benedeknek „nem lesz könnyű dolga, mert a globalizálódó világ számos olyan problémát hoz felszínre, amelyre megfelelő választ kell találnia az egyháznak is, a kereszténységnek is.” A cikkíró természetesnek veszi, hogy vannak, akik „mást vártak az új pápától, nem II. János Pál konzervativizmusának folytatását. A botrányokra éhes bulvársajtó és a kereszténységet ősellenségnek tekintő ultraliberálisok a Vatikán megoldatlan rejtélyeinek, ’piszkos’ ügyeinek feltárását, a pápai állam irattárában őrzött dokumentumok felszabadítását remélték. Ebben csalódniuk kell, ugyanakkor az is biztos, hogy XVI. Benedek van annyira önálló személyiség, hogy nem lesz simán ’klónja’ az elődjének. A megfelelő kérdésekre a megfelelő választ fogja adni, főleg, ha ebben a világ katolikusainak imái is segítik, ahogy első megszólalásában kérte.” MD/MK
 
A Heti Válaszban (57-59.o.) Szőnyi Szilárd Kősziklaszilárdság címmel úgy látja: XVI. Benedeknek a német katolikusok megosztottságával is szembe kell néznie. Ezért az új pápának „egyszerre kell szem előtt tartania a világegyház egésze, valamint a helyi közösségek szempontjait; ami pedig egy országban jogos kívánalom lenne, az lehet, hogy a föld másik felén veszélyes folyamatokat indítana el. E szempontból jelentős fejlemény, hogy XVI. Benedek a múlt héten megerősítette hivatalukban a Vatikán központi tisztségviselőit, köztük Walter Kaspert, ami azt jelzi: a pápa együtt kíván dolgozni a vele egyes kérdésekben ellentétesen vélekedőkkel is.” Szőnyi a Joseph Ratzingerről kialakult képet illetően rámutat: sokan úgy vélekednek, hogy míg eddig a bíboros jobbára elutasító döntésein keresztül jelent meg a nyilvánosság előtt, most lehetősége lesz, hogy egész személyiségével hitelesítse az egyház tanítását. A cikkíró idézi Török Csabát, a római Német-Magyar Kollégium növendékét: „Joseph Ratzinger eddig a ’pásztorkutya’ gyakorta népszerűtlen munkáját látta el. XVI. Benedek viszont főpásztorként teljesebb feladatkörben tudja felmutatni kivételes személyiségét, az egyház tanításához való állhatatos ragaszkodását.” HV/MK