Napi Sajtószemle

A Magyar Hírlapban (19.o.) Bulányi György Levelek Ratzingernek címmel felidézi a vele történt ismert eseményeket, s mint írja, bizonyos volt benne, hogy a pápaválasztó konklávé Joseph Ratzingert választja meg II. János Pál utódjává. P. Bulányi fölteszi a kérdést: „Mit várhatunk az új pápától? Meglepetést aligha. Imádkozhatom, hogy ez az átlagon felüli műveltségű ember is nyisson ablakot, szólítsa meg, akiket II. János Pál és ő maga elhallgattatott. Ne arra használja hátralevő éveit, hogy rögzítse, befagyassza, amit elődjével együtt létrehozott. Van erre remény? Mindegy. Imádkozni akkor kell, amikor már csak Istenben van remény: Atyám, múljon el tőlem ez a keserű pohár. Ne keserűség forrása legyen XVI. Benedek, ha egyszer a neve – Benedetto – azt jelenti: áldott.” MH/MK
 
A Népszabadság (10. o.) Vatikán: voltak-e magyar ügynökök? címmel ír arról, hogy az Interneten nemrégiben nyilvánosságot kapott magyarországi ügynöklistán feltüntetett egyházi személyek között két vatikáni bíboros – az olasz Luigi Poggi és Francesco Colassuonno – neve is szerepel. A volt NDK-s kémfőnök, Markus Wolf ezenkívül még újabb neveket is említett, és megerősítette, hogy 1989 előtt a pápai állam megfigyelését – Lengyelországgal együtt – magyar ügynökök végezték. A lap megjegyzi: a 88 éves Poggi ma a Vatikánban él, de gyenge egészsége miatt nem nyilatkozik. 1973-tól a szentszéki államtitkárságon a kelet-európai kormányokkal való kapcsolattartásért volt felelős. Colassuonno 2003-ban elhunyt. 1980-tól ő tartotta a kapcsolatot a lengyel kormánnyal, 1990-től a Szentszék moszkvai képviselője volt. Alceste Santini, Vatikán-szakértő újságíró, aki a ’80-as években a római magyar nagykövetség sajtóirodáját vezette (s az ún. Mitrohin-dosszié szerint Santini fedőnévvel moszkvai kém volt), badarságnak tartja, hogy a két bíboros ügynök lett volna. Egyúttal figyelmeztet: „Akik az ügynöklistákat lobogtatják, nem az igazságot keresik. Bizonyítékok helyett a lényeget kell nézni. Azokban a sötét években a Vatikán eredményt keresett. Ahogyan például Wyszynszky bíboros Lengyelországban, amikor kellett a kormány mellé állt, hogy aztán cserébe kérhessen is valamit.” Nyilatkozik az újságban Erdődy Gábor, hazánk vatikáni nagykövete is, aki elmondta: „Számomra az egész ügynöktörténet meglepetés, és furcsán is hangzik. Napi, személyes kapcsolatban állok a Vatikánnal, de ez a kérdés soha semmilyen szinten nem merült fel, még indirekt utalást sem tettek rá, pedig gondolom, a Vatikán figyelmét nem kerüli el semmi.” Népszabadság/MK