Napi Sajtószemle

 
A Magyar Hírlap (3.o.) Nem akart pápa lenni címmel idézi XVI. Benedeket, aki tegnap elmondta: azért imádkozott a konklávé idején, hogy ne válasszák meg, mert nyugalomba szeretett volna vonulni, „De ezúttal Isten nem hallgatott meg.” MH/MK
 
A Magyar Nemzet (8.o.) A barátság hídjai címmel számol be arról, hogy XVI. Benedek tegnap muzulmán vallási vezetőkkel találkozott és ennek kapcsán külföldi lapokból szemléz. A német Süddeutsche Zeitung megállapítja: az új pápa „jó hetet zárt” vasárnap, rácáfolva azokra, akik kissé vonakodva üdvözölték Ratzinger bíboros megválasztását. A Die Welt hasonlóan értékeli XVI. Benedek első nagyszabású nyilvános beszédét. A lap szerint a pápa máris meglepte azokat a kritikusokat, akik konzervativizmussal vádolták: „A katolikus egyházfő teljesen normális beszédet mondott, amelyben nyoma sem volt retrográd elemeknek.” A francia L’ express közli annak a felmérésnek az eredményét, amely szerint a franciaországi gyakorló katolikusok 49 százaléka abban bízik, hogy az új szentatya elősegíti a felekezetek közti megbékélést, a lap azonban megjegyzi: az első pápai mise kedvező felhangjai dacára erre a híveknek még sokat kell majd várniuk. MN/MK
 
A Blikknek (Kölcsönruhában a pápánál 4.o.) a 22 éves Lapka József papnövendék nyilatkozik, aki XVI. Benedek vasárnapi beiktatását néptáncosoktól kölcsönvett csikósruhában adta át a magyarok adományát. A szatmárnémeti születésű szeminarista elmondta: „Kicsi koromtól bennem élt a késztetés, tudtam, hogy pap szeretnék lenni. Rendkívül vallásos családból származom. Az egyházmegye szemináriumán tanultam tavalyig, majd püspöki döntéssel Rómába kerültem, ahol elsőéves teológushallgató vagyok. Csütörtökön jelezték, hogy a szentatya beiktatásánál a magyar népet képviselhetem. Az idő sürgetett, ezért nem Magyarországról hozattuk a ruhát. Ismerősök kölcsönözték a népviseletet. Számomra is kérdés, hogy miért pont rám esett a választás: nem vagyok kitűnő tanuló, semmivel nem vagyok kitűnőbb ember, mint más. Életem meghatározó élményévé vált a szentatya beiktatásának napja, amelyet soha nem felejtek el.” Blikk/MK
 
Egyéb témák
 
A Magyar Nemzet (1.,10.o.) A Vatikánból jelentettek és Aki a pápai trón mellől jelentett címekkel ír arról, hogy megerősítést nyert: 1989 előtt Lengyelország mellett Magyarország volt felelős a pápai állam megfigyeléséért. Markus Wolf NDK-s kémfőnök kijelentését titkosszolgálati dokumentumok egyértelműen alátámasztják. Wolf akkor illette e szavakkal hazánkat, amikor a német sajtó felfedte az Antonius fedőnevű ügynök kilétét, aki a Szentszékből informálta a Stasit. A számtalan ügynököt mozgató, nemzetközi összefogással szervezett kémtevékenység szálai Magyarországra is elvezetnek. A Katholische Nachrichtenagentur hírügynökség, az Osservatore Romano, a Vatikáni Rádió, a Svájci Gárda, a vatikáni gárda és a Vatikáni Államkincstár intézményeiből, sőt a pápai trón mellől is fontos információk érkeztek a kommunista országok titkosszolgálataihoz – olvasható a polgári napilap cikkében. Az orgánum említést tesz egy Fessler fedőnevű, olasz állampolgárságú „kutató”-ról, akivel a magyar szocialista rendszer III/I-es vezetősége 1962. októbere óta tartotta a kapcsolatot. A grófi származású Fessler a vatikáni gárda tagja volt, és ezredesként kiemelkedően fontos személyekkel érintkezett. A Mozart fedőnevű „társadalmi kapcsolat” pedig német származása és náci múltja ellenére nagy rajongója volt a kommunizmusnak. Mozart a Vatikáni Rádió hírszerkesztőjeként dolgozott. A magyar beszámoló szerint az ő tanácsára és Ivanov volt szovjet nagykövetségi tanácsos közbenjárására valósult meg Hruscsov és a pápa üzenetváltása. Mozart felajánlotta továbbá, hogy megfigyeli a VR magyar szekcióját irányító szerzetest. MN/MK
 
Az egyház szociális intézményeinek kiegészítő normatívája nem többletjárandóság, elvárjuk a szaktárcától a törvénysértő állapot megszüntetését – mondta a Magyar Nemzetnek (Keresik… 2. o.) Bölcskei Gusztáv református püspök, aki nem kapott választ múlt hét pénteken elküldött levelére Göncz Kinga minisztertől arra, meddig késhet a finanszírozás. Vágner Mária, a szociális tárca sajtófőnöke a Magyar Nemzet érdeklődésére elismerte: a tárca fejezetében lévő egyházi kiegészítő támogatás előirányzata április hónapban nem tette lehetővé a kiegészítő támogatások átutalását. Közölte: a minisztérium azonnal kezdeményezte a PM-nél az előirányzatok közötti átcsoportosítást. A keretösszeg megnyitására vonatkozó PM-jóváhagyás megérkezett, a kiegészítő támogatásokat soron kívül a Magyar Államkincstár Területi igazgatóságai részére kiutalják. Bölcskei furcsállotta, hogy a lapnak tegnap már válaszolt a tárca, de az egyház számára még nem érkezett hivatalos értesítés, sem elmaradt havi kiegészítő normatíva. Aggasztónak nevezte, hogy az év negyedik hónapjában előfordulhatott ez a hiány. Németh Emma, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia főtanácsadója közölte: katolikus intézményeknek is voltak ilyen gondjaik, de az Államkincstár területi igazgatóságai a hétvégén már kifizették az elmaradt összegeket. MN/MK
 
A Magyar Hírlapban (19.o.) Unger Anna De mi szól Szili mellett? veszi sorra azokat az érveket, amelyeket a szocialisták felhoztak Szili Katalin államfő-jelölése kapcsán. A cikkíró nem érti, hogyan lehet az indok, hogy a házelnök hívő katolikus. „Inkább furcsának tartom, hogy egyáltalán felmerült. Úgy tudom, ez mindenkinek a magánügye, tőlem akár Jehova tanúja, síita mohamedán, vagy mormon is lehet – nem számít, nem számíthat. Veszélyes érv ez, hiszen (állítólag) most pont egy olyan személyt keresünk, aki képes megjeleníteni a nemzet egységét – akkor pedig egy szekularizált államban minek hangoztatjuk, hogy milyen vallást gyakorol az illető? Nincs még fél éve, hogy a kormányfő II. János Pálnál tett látogatásán (a köztévé reggeli riporterének egy korábbi megjegyzése szerint) „mószerolta” a magyar katolikus egyházat; itthon meg hangoztatták úton-útfélen, hogy a hit, a vallás magánügy, nem a politikai élet része. Most akkor hogyan lehet gyakran és fennen hangoztatott érv a jelöltjük mellett?” MH/MK