Napi Sajtószemle

– 2005. április 25., hétfő | 12:37


 
Valamennyi országos napilap címoldalon számol be arról, hogy tegnap ünnepélyes szentmisén, félmillió zarándok és több mint száz ország magas rangú képviselője előtt került sor XVI. Benedek pápa beiktatására. A Népszabadság (1.,9.o.) és a Magyar Nemzet (1.,8.o.) egyaránt Beiktatták XVI. Benedeket, a Magyar Hírlap (1.,8-9.o.) Félmillió zarándok a beiktatáson, a Népszava (1.,2.o.) Ünnepélyes misével iktatták be XVI. Benedeket címekkel tudósít. Népszabadság/MN/Népszava/MH
 
A Népszava (Keretes 2.o.) Joseph Ratzinger életrajzát ismertetve kiemeli, hogy az új pápa szervező-és rendszerező, valamint intellektuális képességéről mindenki a legmagasabb elismeréssel beszél. Népszava/MK
 
A Magyar Hírlap (Százan szavaztak rá 10.o.) és a Magyar Nemzet (Elfoglalta… 8.o.) ismerteti Karl Lehmann bíborosnak, a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnökének a Der Tagesspiegelben megjelent interjúját. A főpásztor elmondta: nem olyan nagy a csalódás Dél-Amerikában Joseph Ratzinger pápává választása miatt, mint sokan gondolják. Az MH megjegyzi, hogy egy másik német lap, a Bild szombati számában arról írt, hogy a reformeként és Ratzinger bírálójaként elkönyvelt Lehmannt XVI. Benedek vatikáni szolgálatra akarja rábírni. Lehmann kijelentette: az új pápát Közép-és Dél-Amerikában is nagyra tartják, még ha nem is ért egyet mindenki a Hittani Kongregációnak a latin-amerikai felszabadítási teológiával kapcsolatos elutasító álláspontjával. Mind a Magyar Hírlap, mind pedig a Magyar Nemzet közli, hogy külföldi sajtóértesülések szerint a pápaválasztó többségben végül is az elsöprő többség, a jelen lévő 115 bíborosból 100 szavazott Joseph Ratzingerre, köztük a dél-és közép-amerikaiak is – tette hozzá Karl Lehmann. MH/MN/MK
 
A Népszabadságban (3. o.) Aczél Endre „Piszkos kihívások” címmel figyelemre méltónak tartja, hogy XVI. Benedek pápa első megszólalásában „alázatos mívelőnek” mondotta magát „az Úr szőlejében”, és beiktatási beszédében is arra célzott, hogy voltaképp nem is ő, hanem Isten akarata fogja vezérelni a római katolikus egyházat. „Alázatos ember. Az ilyennek mindig jó visszhangja van, kellemes, nyugodt mézeshetekre rendezkedhetünk be, és a pápa eleget tesz óhajunknak. Kommunikációs gépezete egyében sem erőlködik, minthogy eloszlassa azokat a balsejtelmeket, miszerint a hajdani Ratzinger bíboros kemény, kérlelhetetlen ortodoxiája fogja belepni a Vatikánt…” – írja a szerző, hangsúlyozva: „Aki hisz abban, hogy az egyházat és az államot maradéktalanul el kell választani egymástól, az igenis ’privátként’ kezeli a római katolikus egyház ambícióit. Az új pápa tökéletesen érzékeli a fejlődésnek az ő akaratával ellentétes irányát, a szekularizmus és a szabad választás gondolatainak elszabadulását, csak épp az a kérdéses, tud-e valamit tenni ellene. Merthogy aggasztó dolgok történnek körülötte máris, az vitathatatlan. Itt van például a ’legkatolikusabb’ Spanyolország, melynek szocialisták uralta vezetése azzal ’ajándékozta’ meg az új pápát, hogy törvényt fogadtatott el az azonos neműek házasságának, sőt, örökbefogadási jogának engedélyezéséről. Zapatero, a szocialisták miniszterelnöke mindennek tetejébe kilátásba helyezte az abortusztörvény lazítását és a vallási törvény módosítását. Valamennyi egy-egy pofon a Vatikánnak.” A cikkíró úgy véli: „ha a mézeshetek múltán XVI. Benedek nem vonja le a kellő következtetéseket abból, hogy egy, a katolicizmussal mélyen átitatott ország kormánya, mint amilyen Spanyolország igazán és őszintén szekuláris akar lenni, megszüntetve a római katolikus egyház ’tagadhatatlan fölényét’, akkor semmit sem ért meg a modern társadalomfejlődésből és legfeljebb saját sötét próféciáinak ad beteljesedést. Miszerint az is megtörténhet, hogy a római katolikus hit szórványhit lesz, majdhogynem az őskereszténység mintájára. XVI. Benedek korábbi írásaiban ezt a jövőképet – mint a ’piszkos’ kereszténység akár követendő alternatíváját – többszörösen megrajzolta. Mondván, a tiszta hit kicsiségben is többet ér, mint a piszkos többségben. Na, ez az, amivel egy világhatalom nem rohanhat neki a XXI. századnak. A ’piszkos kihívásokat’ kezelni kell.” Népszabadság/MK