Napi Sajtószemle

 
A napisajtó kiemelt hírei közé tartozik, hogy Rómában ma kezdődik a pápaválasztó konklávé.
 
A Magyar Hírlap (1.,4-5.o.) Gyors pápaválasztást jósolnak – Pápaválasztás: konzervatívok és reformerek taktikai csatája című, kétoldalas összeállítása legfőbb kérdésnek azt tartja, hogy „lehet-e olyasvalaki a katolikusok új vezetője, aki a világra jóval nyitottabb, kevésbé tekintélyelvű, decentralizált egyházat képzel el a jövőben.” A liberális napilap két csoportra osztja a pápaválasztó bíborosokat: Ratzinger-pártiak és Sodano-pártiak. Az MH szerint Joseph Ratzinger esélyeit rontja, hogy a brit Sunday Times információi szerint fiatalkorában a Hitlerjugend tagja volt: a háború végén az akkor 16 éves német fiatalembert Magyarországra vezérelték, tankcsapdák felállítása volt a feladata. 1944 áprilisában megszökött és néhány hetet hadifogolytáborában töltött. Háborús múltjáról Ratzinger maga is beszámolt önéletírásában és az is állította, hogy soha nem vett részt harci cselekményben. A brit lap is elismeri: nincsenek rá adatok, hogy Ratzinger bármilyen atrocitásban részt vett volna, egyetlen lövést sem adott le, sőt fegyvere még csak meg sem volt töltve. A Magyar Hírlap szerint viszont ha Angelo Sodano esélyei nem jönnének be, akkor Dionigi Tettamanzi milánói bíboros, érsek lehet az új pápa, „akinek azonban csekély a nemzetközi tapasztalata, nem beszél idegen nyelveket, és az olasz tábor megosztottsága sem szól a javára.” Ha pedig egyik tábor sem tudja keresztülvinni az akaratát, akkor előtérbe kerülhetnek a dél-európai vagy latin-amerikai jelöltek, akiknek megválasztására azonban kevés az esély – olvasható az összeállításban. MH/MK
 
A Népszabadság (1.,9.o.) Gyors pápaválasztást ígérnek a bíborosok című összeállítása szerint a Joseph Ratzinger bíboros képviselte átmeneti pápaság és a harmadik világból érkező egyházfő helyett egyre erősebbnek látszik az ismét európai pápa esélye. A baloldali napilap szerint az új pápának „sürgős választ kell adnia az egyház jövőbeni kihívásaira. Olyan kardinális problémákra, mint az abortusz, a papi nőtlenség, az egyházból való tömeges kilépések, a hívek számának csökkenése, a Moszkvával és Pekinggel való hivatalos viszony.” Az orgánum információi szerint az olaszok között Dionigi Tettamanzi tűnik esélyesnek. Az európaiak között pedig a bécsi bíboros, érsek, Christoph Schönborn és a lisszaboni érsek, José da Cruz Policarpo. A dél-amerikai, afrikai és ázsiai bíborosok táborából a brazil Claudio Hummest, a nigériai Francis Arinzét és az indiai Ivan Diast emlegetik. Az olasz sajtó szerint Ratzinger 35 biztos szavazattal bír, s az első fordulóban a Jeruzsálembe visszavonult egykori milánói érsek, Carlo Maria Martini lesz az ellenjelöltje, aki viszont Tettamanzit akarja pápaként látni. Népszabadság/MK
 
A Népszavában (11.o.) Rónay Tamás Napokon belül felszállhat a fehér füst a Vatikánban címmel azt fejtegeti, hogy az amerikai és olasz bíborosok egy része abban egyetért, hogy nem diadalmaskodhat a Szentszéknél jelenleg legbefolyásosabb személy, Josef Ratzinger és neokonzervatív irányvonala. A német főpásztort állítólag sokan nem szeretik a bíborosok közül. Õk pedig egyházfővé segíthetik Dionigi Tettamanzit. Rónay úgy tudja, hogy a milánói bíboros, érseket támogatja a Szent Egyed közösség is. Népszava/MK
 
A Magyar Nemzet (8.o.) Sitkei Levente Befalazott politikusok és pásztorok címmel latolgatja az esélyeket, idézve a vatikáni közmondást: „Aki pápajelöltként megy be a konklávéra, az bíborosként jön ki.” A polgári napilap is a fent említett személyeket tartja legesélyesebbnek a pápai trónra, s mellettük Angelo Scola velencei pátriárkát. A cikk szerint az ideális pápajelölt ötvözi magában a VI. Pálnál tapasztalható diplomáciai érzéket és a II. János Pálnál megismert lelkipásztori képességeket. Mivel azonban a római katolikus egyházról van szó, a két fontos tulajdonság közül talán a pasztoráció kerül előtérbe, ha pápaválasztásra kerül sor. Ebből a szempontból nagyon erősnek számít a kardinálisok közül Ivan Dias és Angelo Scola. „India nem adott még pápát a világnak, Velence többet is” – jegyzi meg Sitkei Levente.
 
Ugyanitt (8.o.) Érszegi Márk Aurél Isteni akarat emberi közvetítője címmel megállapítja: „A konklávé története az egyház és az állam szétválasztásáról szól. Pontosabban az egyház évszázados küzdelméről, hogy kizárja a világi politikai erők befolyását életének egyik legmeghatározóbb pillanatában, amit az új pápa megválasztása jelent. Legfontosabb célja, hogy biztosítsa a szükséges nyugodt, külső befolyásoktól mentes légkört.” MN/MK
 
II. János Pál pápa apostoli szolgálatáról
 
A Népszabadságban (15.o.) Kasza László II. János Pál titka címmel tényként szögezi le, hogy az elhunyt szentatya megtalálta a kapcsolatot a fiatalsághoz, ahhoz a generációhoz, melynek szüksége van karizmatikus személyiségekre. „A mai világ – szemben a múlt századdal – szegény ilyenekben. Ma Kennedy helyett Bush van, De Gaulle helyett Chirac, Adenauer székében Schröder ül, Churcill utóda Blair. Ezt a karizmatikus személy utáni vágyat elégítette ki személyes varázsával II. János Pál. Ifjúsági találkozóin milliók vettek részt… Karol Wojtyla tudta, hogy nemcsak az emberiség, az egyház jövője is az ifjúság. Õket akarta megnyerni, akik a legnyitottabbak materialista, globalizációtól felforgatott világunkban az általa képviselt erkölcsi, spirituális értékek befogadására. Más kérdés, hogy ez mennyire sikerült neki. Mert tény, hogy az őt éljenző fiatalok nagy részének a zsebében ott volt a fogamzásgátló pirula, a Tor Vergata Egyetem körüli parkban, a hálózsákosok főhadiszállásán kosárszámra szedték össze reggelente a használt óvszereket.” Kasza szerint sokan osztják a már 22 évesen sikeres lengyel írónő, Dorota Maslowska kételyét, hogy „tapsoltunk a képnek, de szavait nem vettük komolyan.” A cikk szerzője szerint „Annyira nem, hogy a pápa iránti rokonszenv, szeretet nem is terjedt ki az egyházra. Ez a katolikus egyház nagy problémája ma, a lengyel pápa halála után, az utód megválasztása előtt.” Kasza László szerint ezt az aggodalmat juttatta kifejezésre Ratzinger bíboros: „Kérdés, hogy a szentatya az emberek szíve mellett testüket is megnyerte-e.” A cikkíró hozzáteszi: „Igen, ez a kérdés, amelyre még nincs biztos válasz.” Népszabadság/MK