Napi Sajtószemle

– 2005. április 12., kedd | 12:51


 
A Népszavában (7.o.) Szunyogh Szabolcs Kötelező emléknap címmel elismeri, hogy II. János Pál pápa nagyszerű ember volt, bölcs államférfi, akinek a halálával sokat veszített a világ. Ugyanakkor a cikkíró nem ért egyet azzal, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szentatya temetésének napját gyásznappá nyilvánította. A szerző leszögezi: „Gyászolhatjuk a pápát, de önként. Menjen elöl a gyászmenetben a miniszterelnök, és aki akarja, kövesse. Lélekben ott vagyok én is. De ne tegyék kötelezővé, mert akkor világunk függelmibbé, irracionálisabbá, manipulálhatóbbá, veszélyesebbé válik.” Szunyogh szeretné hinni, hogy a következő történet nem mese: „Egy színpadi szerző, egy férfi, egy mélyen vallásos lengyel férfi, akinek zsidó szerelmét, menyasszonyát elhurcolják a nácik és Auschwitzban gázzal megfojtották, ez a férfi, ez az egyébként tehetséges színpadi szerző, ez a Karol Wojtyla akkor papnak állt és ettől kezdve egész életében ezt a lányt próbálta megmenteni. És nyugodtan kimondhatjuk: ha ez a világ olyanná vált, amelyben kevesebb veszély fenyegeti az ártatlan embereket, fiatalokat és öregeket, felnőtteket, gyerekeket, fiúkat és lányokat: az ennek a Wojtylának is köszönhető. Kívánom, hogy most találkozzanak, kívánom, hogy örömmel és szerelemmel öleljék meg egymást.”Népszava/MK
 
A Magyar Nemzetben (6.o.) Sebeők János Az asszony és a szent címmel megállapítja: „Két rendkívüli haláleset történt a húsvét utáni téridőben: II. János Pál pápa és a tizenöt éve kómában fekvő, gépek által életben tartott amerikai asszony, Terri Schiavo halála. Eutanáziája. Két ellobbanás. Két sóhaj. Két kérdés. Egy transzcendentális és egy bioetikai. Ellentétesebbek egymással aligha lehetnének, óhatatlanul és véletlenül mégis megalkotják az emberi lét teljességét. Az egyetemes emberi jelleg szentelt ostyaként törékeny méltóságát. II. János Pál embermilliók és százmilliók által ismert, elismert, illetve felismert személyiség, nagy ember, a szó metafizikai és kommunikációs értelmében egyaránt, míg Terri, a kis ember egész meghalhatóságáig ismeretlen a nyilvánosság előtt. A szentatyát az tette ismertté, hogy élt, Territ pedig az, hogy meghalhat. Hogy le fogják kapcsolni a gépről. A szentatya passiójárása egész az utolsó üzenetig („Legyetek derűsek…”) tudatosan vállalt cselekedet volt, míg Terri passiójárása egy hosszú, tudatfosztott periódus utolsó stációja… Kiszolgáltatottság és istenszolgálat. Terri Schiavo és II. János Pál pápa. A teremtett lét Krisztus-arcai. Mintha egymásért és értünk haltak volna meg valamiképp. A Mester mintha őáltaluk és ővelük kívánna figyelmeztetni arra, hogy ámokfutásunk: vesszőfutás. A génmódosított szója, a klónozásról szőtt embermesék, a csúcstechnológiák, a milliárdszám keringő e-mailek az utolsó pillanat középkorában nem segítenek. A kanál meghajolhat Merlini előtt, ám a halál mindmáig csak Jézus Krisztusnak engedelmeskedik. Ez még így van.” MN/MK
 
A Népszabadság (Danneels bíboros… 10.o.) idézi Godfried Danneels belga bíborost, aki arra az újságírói felvetésre, a nyolcadik legnagyobb esélyesként lehet rá fogadni a bukmékereknél, hogy ő lesz az új pápa, azt válaszolta: „Nem vagyok ló.” Rik Torfs, a Leuveni Katolikus Egyetem kánonjog professzora viszont úgy véli: minél később száll fel a fehér füst, annál nagyobb az esélye a testület egyetlen belga tagjának, a mechelen-brüsszeli egyházmegye érsekének. Szerinte ebben esetben az olaszok és a latin-amerikaiak párharcából a „liberálisok” jelöltje, Danneels bíboros kerülhet ki győztesen. A Népszabadság emlékeztet rá: a belga főpap korábban alig leplezetten szállt szembe a legkonzervatívabb vatikáni nézetekkel, még a pápáéival is. Elfogadhatónak nevezte a HIV-vírussal fertőzöttek óvszerhasználatát – ha már egyszer nem tanúsítanak önmegtartóztatást. Máskülönben a Ne ölj! parancsolattal szegülnek szembe – érvelt Danneels, aki elhatárolódott a néhai Gustav Joos bíborostól is, aki ferde hajlamúnak nevezte a melegeket. A baloldali napilap szerint „A 72 éves főpap nemcsak vezeti a belga katolikus egyházat, de tipikus képviselője is az abban uralkodó liberális irányvonalnak. Húsz évvel ezelőtt itt, Belgiumban történt meg a pápával, hogy az egyetemisták kijelölt szónoka, az egyébként szintén lengyel származású Véronique Oruba nyíltan felvetette előtte a fogamzásgátlás kérdését.” Az orgánum arra is kitér, hogy a királyság az első, döntően katolikus lakosságú állam, ahol engedélyezték a melegek házasságát, ugyanígy legális az abortusz is és az orvosok Belgium-szerte segítenek a kegyes halálba gyógyíthatatlan csecsemőket. A Népszabadság kérdése: Danneels javára, vagy ellenére írják-e liberalizmusát a Vatikánban. Az viszont feltétlenül ellene szól, hogy a néhány éve még buzgó templomjáró országban mára 57 százalékra csökkent a magukat katolikusnak nevezők aránya, miközben a Belgiumban igen jól szervezett ateisták a második legnagyobb „felekezet”, másfél milliós táborral rendelkezik. Népszabadság/MK