Napi Sajtószemle
– 2005. március 23., szerda | 11:06
Az olasz újságokra hivatkozva több napilap is közli, hogy romlott II. János Pál pápa egészségi állapota az elmúlt napokban. A katolikus egyházfő ismét súlyos légzési nehézségekkel küzdött – írta a La Republica és az Il Messagerro is. A pápa orvosainak meg kell tisztítaniuk a szentatya légcsövébe beépített kanüt, hogy segítsék légzését. Sztaniszlav Dziwiss, a pápa személyi titkára azt kérte: „Imádkozzunk a szentatya egészségi állapota miatt, mert az rosszabbra fordult.” Az Il Messagerro úgy értesült, hogy a pápa rosszabbul van, mint a Gemelli-klinikán való kezelésének idején. A szentatya rosszabbodó egészségi állapota miatt lemondták a szerdára tervezett általános kihallgatást, és a nagypénteki keresztúti szertartáson sem vesz részt. Az orvosok kizárták annak lehetőségét, hogy a szertartás idején a pápa felmelegített sátorból figyelje az eseményeket – olvasható a magyar lapokban (Blikk: Romlik a pápa állapota? 1., 2., Népszava: Romlott a pápa egészségi állapota 2., Magyar Nemzet: Nem kerül ismét kórházba a pápa 8. o). Utóbbi lap idézi Rodolfo Proiettit, a szentatyát kezelő orvos csoport vezetőjét, aki kizárta, hogy a pápa ismét kórházi kezelésre szorulna. Leszögezte: „Nem tervezzük II. János Pál kórházi kezelését.” Blikk/Népszava/MK
A Népszabadság (Elhunyt… 8.o.) beszámol arról, hogy 59 éves korában elhunyt Clemente Domínguez Gómez, aki 1978-ban kikiáltotta önmagát XVII. Gergely pápának, saját egyházi rendet alapított és szentté avatta többek között Francisco Franco spanyol diktátort, illetve kiátkozta a spanyol királyi családot. 1969-ben állítása szerint megjelent neki Szűz Mária, de a katolikus egyház nem adott hitelt elbeszélésének. Clemente Domínguez 1978-ban, VI. Pál halála után bejelentette, hogy Szűz Mária szólt hozzá, és arra utasította, nyilvánítsa magát pápának. Az általa alapított Szent Arc Karmelita Rendje pár száz hívőt tömörített, és a spanyol hatóságok hivatalosan bejegyezték a vallási közösségek közé. Népszabadság/MK
A Mai Nap (13.o.) Papok kampányolnak a halálbüntetés ellen címmel ad hírt arról, hogy az amerikai katolikus püspöki kar kampányt indított a halálbüntetés ellen. A bulvárlap beszámolója szerint az amerikai főpásztorok érvei között egyebek mellett az szerepel, hogy a hívők között csökkent a legsúlyosabb büntetés kiszabásának támogatottsága. Theodore McCarrick bíboros leszögezte: „Nem lehet az életet védelmezni oly módon, hogy közben elvesszük azt.” A püspökök közölték, hogy bár munkájukat híveik körében elsősorban a plébániákon végzik, állami és nemzeti szinten is felújítják „lobbitevékenységüket” a halálbüntetés eltörléséért. MN/MK
A Magyar Nemzetben (7. o.) Balavány György Ebben az országban… címmel Jézust idézi: „Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.” A cikkíró leszögezi: „Ebben az országban a gyengéknek nincs kegyelem. Magyarországon ne légy rászoruló, ne légy kiszolgáltatott, mert nincs, aki segítsen. Az öregek potyogó vakolatú lakásokban dideregnek, miután átgürizték az életüket, de fűtött lakásokban is fáznak, mert árad a fagy a rádióból, a televízióból, az újságokból – árad a foglalt jelzésből, mikor felhívnának valakit, akit még szeretnek, aztán egyedül halnak meg. Nem, Magyarország nem keresztény állam. Fiatal édesanyák tízezrei adják oda magzatukat a Molochnak, szétnyitva térdeiket, évente ötvenezer kicsiny magzat maradványait dobják fekete nejlonzsákba, így tűnik el a jövő, miközben a fényes és steril kivégző eszközök sebeket ejtenek méhfalon, méhszájon és örökké vérző sebeket az anyák szívén, akik elhitték, hogy így lesznek szabadok. S ezt nyíltan pártolja a liberálszocialista kormány, a baloldali sajtó, meg az úgynevezett jogvédő szervezetek. Jézus azt mondta: én vagyok a feltámadás és az élet. Ebben az államban a kormány mindenre jogokat terjeszt ki, ami halál és bűn, ami lefelé húz és roncsol, az abortuszra, az eutanáziára, a drogra, a promiszkuitásra, a homoszexualitásra is. Ebben az országban több a joga a HIV-vírusnak, mint az igehirdetésnek; itt többszáz értelmiségit lehetett összegyűjteni az ellen a képviselő ellen, aki ki merte mondani az igazságot az SZDSZ-ről… Jézus azt mondta: nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki az életét adja a barátaiért. Ártatlanság, hűség, tisztesség, önuralom, önfeláldozás, alázat – e szavakat lassan már betűzni kell. De ebben az országban a kormányzó pártok rendszeresen hitet tesznek amellett, hogy fölöslegesnek tartják az egyházakat, hiszen fölöslegesnek tartják Krisztust, aki önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden hamisságtól. És ebben az országban a kisebbik kormánypárt nagybetűkkel plakátjára meri írni: Magyarország nem keresztény állam. Ó, Magyarország, te bálványimádó, bolond némber – a húsvét neked csak sonka és tojás és Bilagit, és nem ismered a Megváltót, a szíved mélyén már halott vagy és folyton lekésed a feltámadást! Hiába adta volna értünk vérét a húsvéti bárány? Persze, Gyurcsányéknak nagyon megfelel így is, ebben a szellemi és fizikai állapotban ez az állam. Csodálatos vagy, Magyarország! – kiáltott a Múzeum-kertben a miniszterelnök. Hihetjük, ő tovább dolgozik azon, hogy még ilyenebb legyen” – írja Balavány György. MN/MK
Szintén a Magyar Nemzetben (15.o.) Pósa Zoltán A szív és az ész harmóniája címmel számol be Eperjes Károly színművésznek a XII. kerületi Művelődési Házban Négyessy Katalin gordonkaművésszel közösen tartott költői estjéről, amelyen többek között Ady Endre, Babits Mihály, József Attila, Petőfi Sándor, Pilinszky János verseit adta elő. Pósa szerint a Kossuth-díjas színművész „kialakított egy eredeti beszédmódot, ebben a magyar líra fároszainak üzenetét nemcsak előadóművészként, hanem igehirdetőként is közvetíti.” Eperjes a szív és az ész harmóniáját megteremtő költőknek mondta az említett alkotókat, valamint a Hamlet szerzőjét, William Shakespeare-t. Kifejtette: „A lenni, vagy nem lenni alapkérdése azt jelenti, hogy a szabad akarat nem más, mint Isten végtelen kegyelme. A szív-és észharmonikusok nem azt üzenik, hogy mindent szabad, hanem, hogy Isten, Jézus és a Szentlélek a saját képére teremtett embernek megadja az esélyt a választásra: Isten-törvényű vagy éntörvényű legyen. Ady Endre az Isten-törvényűség szív-és észharmóniája mellett tesz hitet, amikor a Krisztus-kereszt az erdőn című költeményének hőseként megemeli a kalapját a kereszt, az egyetemes szenvedés és a megváltás jelképe előtt. Ha jól választottunk, eljuthatunk a lét igazi, végső értelméhez, amely szerint életünk vezérfénye a Szent Biblia és a két legfontosabb parancsolat: Imádd a te Uradat, Istenedet és Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!” Eperjes a húsvétot az egyetemes szeretet és megváltás ünnepének nevezte, amely „a XXI. század földi zűrzavarában követeli tőlünk gondolataink és tetteink abszolút tisztaságát.” A művész a világirodalom legnagyobb hitvalló költeményének nevezte Babits Mihály Eucharistia című versét, s abban kulcsfontosságú „a szellem és ne hús tegyen magyarrá” sor, amelynek segítségével kikerülhetjük a legszebbnek álcázott gondolatokban rejlő csapdalehetőségeket is. A család és a haza szeretete a mindennél fontosabb Isten-szeretet nélkül értelmetlen. Akinek van füle, megérti a csak látszólag tragikus 2004. december 5-ei népszavazás igazi üzenetét is, amikor másfél millióan szavaztak a Bibliára és az emberi szolidaritásra. MN/MK