Napi sajtószemle

– 2010. május 6., csütörtök | 9:18

Külföldi hírek

A Heti Világgazdaságban (27-28.o.) Keresztes Gábor Megtérve és sokasodva címmel ír arról, hogy új misszionáriusokként amerikai evangelisták terjesztik hitüket Fekete-Afrikában, ami felboríthatja a kereszténység és az iszlám viszonylag békés egyensúlyát a kontinensen. A szerző állítja: a hagyományos – katolikus, ortodox, anglikán vagy lutheránus – egyházak „tehetetlenül szemlélik, ahogy az evangélikus gyülekezetek elszipkázzák híveiket.” A Világ Keresztény Enciklopédiája szerint az átnyergelt, magukat újjászületett keresztényeknek nevezők száma az 1970-es 17 millióról mára több mint 130 millióra nőtt. A washingtoni Pew Forum kutatóintézet tavaly őszi tanulmánya alapján az 50-50 milliós Kenya és Dél-Afrika, valamint a 120 milliós Nigéria az evangelizáció központjai, ezekben az országokban az „újjászületettek” aránya a keresztény közösségen belül 56, 34, illetve 26 százalék. Keresztes Imre leszögezi: a kereszténység és az iszlám afrikai határvidékén fekvő Nigériában a hitterjesztők politikai célja az ország teljes evangelizálása. Erre válaszként az utóbbi években az ország főként muszlim északi államaiban bevezették a saríát, a muszlim törvénykezést, betiltva minden más vallás terjesztését. „Az evangelisták harciassága Észsk-Afrikában is riadalmat keltett, Algériában pedig törvény bünteti az iszlám követőinek áttérését más vallásra.” A cikkíró a Pew Forum friss tanulmányát ismertetve hangsúlyozza: az evangelista egyházak terjedése ellenére a kereszténység és az iszlám békésen megfér egymás mellett. A keresztények és a muszlimok alapvetően tisztelettel tekintenek egymásra, bár az előbbiek valamivel gyanakvóbbak. Az afrikaiak körében jól megférnek egymással a keresztény és muszlim szokások, amelyeket a régi, hagyományos hiedelmek is színesítenek. Lagosban például egy hatalmas mecsetben Jézus életnagyságú portréja lóg a falon. Az isteni misszió igaz üzenete nevű csoport pedig közös vallássá akarja gyúrni a kereszténységet és az iszlámot.

Hazai hírek

A Magyar Fórumban (A gonoszságnak… 15.o.) Kálmán Peregrin ferences szerzetes, történész, a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely igazgatója nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy a máriapócsi és a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely közös összefogásra hív minden jóakaratú embert és vallásos közösséget, XVI. Benedek pápáért. Elmondta: két hete hirdették meg a mozgalmat, s máris tizenötezren csatlakoztak a kezdeményezéshez. „Együtt szeretnénk megerősíteni a hívek és a Szentatya közötti egységet a kezdeményezésben meghirdetett áldozatvállalások összefogásával. Együtt hallottuk meg XVI. Benedek pápa kérését, amit beiktatásakor mondott – amikor a pásztor és a nyáj egységéről elmélkedett –: ’imádkozzatok értem, hogy meg ne rettenjek a ’farkasok láttán.’ Arra bátorítjuk a kezdeményezéshez csatlakozókat, hogy negyven napon át minden nap ajánljanak fel egy-egy imádságot, böjtöt vagy jó cselekedetet, és az ezzel járó áldozatvállalásokat a Szentatyáért… csángó gyerekek a magyar liturgikus nyelv elsajátításáért végzett áldozatokat, fiatal jegyespárok a tisztaságért tett erőfeszítéseiket, sokan böjtöt, jótékonykodást, imádságot, beteglátogatást vagy szenvedéseiket ajánlották fel eddig erre a szándékra. Ehhez ezután is bárki csatlakozhat, és ha szeretné, hogy ennek írásban is emléke maradjon, akkor küldjön egy képeslapot valamelyik nemzeti kegyhely címére, vagy jelentkezzen be a www.szentkut.hu oldalon az űrlap kitöltésével.” Kálmán Peregrin emlékeztet, hogy az első pápa, Szent Péter apostol azt tanítja: „Ne viszonozzátok a szidalmat szidalommal, inkább mondjatok áldást” (1Pét 3,9) „Ez a védekezésnek egy új kultúrája, amikor a rossz nem eltántorít a jótól, hanem megerősít abban. Egy új emberi közösség születése, azoké, akik hiszik és tudják: a gonoszságnak csak az irgalom tud határt szabni, miként ezt II. János Pál és XVI. Benedek pápa is oly sokszor mondta és hangoztatja. A hitből kell fakadnia minden védekezésnek, mert egyébként csak visszaütés lesz belőle.” Az egyházi személyek által elkövetett pedofil-botrányokat illetően a történész szerzetes leszögezte: „Azoknak a panasza, akik ezeknek a szörnyűségeknek áldozatai, igenis égbekiáltó. Ezeknek az embereknek a panaszát nem szabad eltussolni, hanem meg kell találni sebeik, emberi méltóságuk orvoslását. De az ő kritikájuk nem dölyfös, hanem fájdalmas. A dölyfös kritika feltehetőleg egy olyan reakció, mint amikor a lázadó kamasz mesteri érzékkel rátalál szüleinek arra a hibájára, amit végre kritizálhat, amit felnagyíthat, és ami mögött elbújhat. Mintha az ún. civilizált világ lázadása megtalálta volna az egyházban azt a létező, de egyáltalán nem általánosan jellemző pontot, amit aztán felnagyíthat, és ami mögé elrejtőzhet. Gondoljuk csak meg: a pedofil tettek elkövetőinek 99,7 százaléka nem egyházi személy, miként ezt Reinhard Haller törvényszéki pszichiáter nyilatkozta az ORF-nek… A fent idézett szakember arra is kitér, hogy a kiskorúakkal való visszaélések legtöbbször a családban történnek, vagyis a cölibátus feloldása önmagában nem orvosolja ezt a problémát. Hans-Ludwig Kröber bűnügyi pszichiáter a minap azt a kijelentést tette: ’Hamarabb lesz valaki várandós egy csikótól, mint pedofil a cölibátustól.’ Nem könnyebb a jó házasság, mint a hitben megélt cölibátus, ezt épp korunk bizonyíthatja leginkább.”

Magyar Kurír