Napi Sajtószemle

A Magyar Nemzet (9.o.) beszámol arról, hogy befejezte törvényalkotói munkáját az egyházi vagyon restitúciójáról a szlovák parlament. Erről önálló határozatot fogadott el azt követőn, hogy megszavazta a történelmi egyházak egykoron államosított vagy elkobzott vagyonának visszaigénylését szabályozó újabb törvényt. A törvény értelmében a történelmi egyházak az eddig tulajdonjogilag rendezetlen, egykoron elkobzott vagy államosított szántóföldjeiket, erdőiket és gazdasági épületeiket igényelhetik vissza, s immár nemcsak azokat, amelyeket az 1948. februári kommunista puccs után vettek el az egyházaktól, hanem azokat is, amelyek 1945. májusa után kerültek az állam fennhatósága alá. Utóbbi kitétel elsősorban a református egyházat érinti, hiszen köztudomású, hogy a zömmel magyar hívőket tömörítő egyházat a kollektív bűnösség elve, a benesi dekrétumok alapján fosztották meg annak idején minden vagyonától – írja a polgári napilap. MN/MK
 
A Népszabadság (19.o.) Jelkép vagy csak templom? címmel közli, hogy 12 éves sikertelen pereskedés után a cseh legfelsőbb bírósághoz fordult a prágai káptalan jogi képviselője annak érdekében, hogy visszaszerezzék a Hradzsin belső létesítményeihez tartozó Szent Vitus-székesegyház tulajdonjogát. A lap idézi Petr Zdercik felperest: „A páratlan műemlék ma Augiász istállójához hasonlít. Évente több mint egymillió turista keresi fel, akik közül egyre többen méltatlanul viselkednek a szentélyben. Naponta tucatjával találunk padokra ragasztott rágógumikat, egyre gyakrabban drogos injekciós tűket is. Legújabban falfirkákkal is csúfítják kívülről, olykor már belülről is a csodálatos gótikus műremeket. Több esetben kellett kivezettetnünk olyan fiatalokat, akik a padokban virslit majszoltak, kólásdobozokat dobáltak el. Az egyház sokkal gondosabb gazda lenne, mint a várőrség, amely képtelen rendet tartani.” Petr Hájek, Václav Klaus cseh államfő szóvivője közölte: valóban akadtak gondok, de nemrég új őrző-védő szolgálatot szerződtettek, amelynek egyetlen feladata, hogy felügyelje a rendet a székesegyházban, amely elsősorban a cseh államiság jelképe. Ezért indokolt, hogy tulajdonjogi szempontból is a vár része maradjon. Népszabadság/MK
 
A Magyar Nemzet (Csalog Zsolt-díj… 2.o.) és a Népszabadság (Csalog-díj… 4.o.) beszámol arról, hogy Csalog Zsolt-díjjal ismerték el Lázár Istvánnak, a szabolcsi Napkor község római katolikus plébánosának a nemzeti és etnikai kisebbségek érdekében végzett munkáját. A tudósítás szerint Lázár István atya rendszeresen látogatja a község roma családjait, támogatója és résztvevője a kisebbségi önkormányzat által szervezett kirándulásoknak. Népszabadság/MN/MK
 
A Népszabadságban (15.o.) Ökrös Tamás Jaj nektek, képviselők! címmel szentírási idézetekkel figyelmeztet, hogy mindazok a képviselők, akik meg akarják tiltani a koldulást, Isten ellen vétenek, „De aki Istenben nem hisz, annak is tudnia kell, hogy vét annak a kultúrának az alapértékei ellen, amely – állítólag – a mai európai civilizáció gyökere. Ebben a kultúrában a koldusnak – legyen bármilyen mocskos és büdös – joga volt közterületen, sőt a legfrekventáltabb és legszentebb helyeken koldulni, úgymint a piactéren, vagy a templomok előtti tereken. Sőt, jobb helyeken a templomokban is koldulhattak. Sőt, jobb helyeken a koldusnak joga volt bezörgetnie magánházakba is alamizsnáért. Sőt, voltak kolduló szerzetesrendek is. Aki tehát a koldulás jogát nem ismeri el, annak nincs köze ehhez a kultúrához, az civilizálatlan.” Népszabadság/MK