Napi Sajtószemle

 
A Magyar Fórumban (12.o.) a Karol története című, II. János Pál pápáról készült film alkotói és szereplői nyilatkoznak. A film pápává választásáig követi Karol Wojtyla élettörténetét. A szentatyát alakító Piotr Adamczyk lengyel színész elmondta: „Nagyon szeretném, ha tetszene a film a pápának. Óriási felelősséget éreztem, miközben a szentatya szerepében játszottam, és egyben örömet jelentett, hogy részt vehettem ebben az alkotásban, amely a világ elé tárja Lengyelország történelmét és korunk egyik legnagyobb erkölcsi tekintélyének életét. A film a háború és az erőszak ellen szól, amelyet II. János Pál pápa szüntelenül hangsúlyoz tanításában.” Giacomo Battiato, a film rendezője kiemelte, hogy a pápa kezdettől fogva minden szabadságot meghagyott az alkotóknak. Két tanácsadó segítette a rendező munkáját, elsősorban Roberto Tucci bíboros, aki több mint 20 éven át a pápai utak szervezője volt, valamint a vatikáni államtitkárság lengyel szekciójának vezetője, Pavel Ptasznik atya, aki a szentatya közelmúltban megjelent, „Emlékezet és Identitás” című kötetét gondozta. „Ez a két személy soha nem akarta ránk kényszeríteni elképzeléseit, pusztán tanácsokkal láttak el bennünket” – mondta a laikus voltát hangsúlyozó rendező. Pietro Valsecchi producer hozzátette, hogy a nyár folyamán folytatni szeretné a szentatya életét bemutató filmet. Ezúttal II. János Pál pápaságának történetét kívánja vászonra vinni. Az első jelenetekben továbbra is Piotr Adamczyk játszaná a főszerepet, majd a későbbi időszakokban egy idősebb színész venné át szerepét. A film rendezőjének ugyancsak Giacomo Battiatót kéri fel, aki éjjel-nappal dolgozott az első részen és rendkívüli eredményeket ért el. A film készítői azt is elmondták, hogy a Karol történetével kívánnak mielőbbi gyógyulást a szentatyának. MF/MK
 
A Népszabadság (Hírek 19.o.) beszámol arról, hogy a szentatya profilját ábrázoló óriási fotómontázst állítottak fel tegnap Varsó központjában, a kultúrpalotával szemben, azon a helyen, ahol a modern művészetek múzeumát fogják felépíteni a jövőben. A 9,5 méter magas és 8 méter széles montázs Piotr Uklanski alkotása. A lengyel művész Brasíliában sorakoztatott fel többezer katonát, az ő egyenruhás és ruhátlan sziluettjeik adják ki Karol Wojtyla profilját. Népszabadság/MK
 
A Magyar Nemzet (9.o.) Napi Sajtószemle című rovatában ismerteti a Periodistadigital.com felmérését, amely szerint a megkérdezett spanyolok a világ legrokonszenvesebb vezetőjének II. János Pál pápát tartják, míg a legellenszenvesebbnek Fidel Castro kubai elnököt. MN/MK
 
A Népszabadságban (11.o.) Sárközy Júlia A Vatikánban nincs latin poén címmel számol be arról, hogy az utóbbi négy évtizedben a Vatikánban is visszaszorult a latin nyelv használata. Reginald Foster, a szentszéki államtitkárság latin fordítói csoportjának vezetője több mint szégyennek nevezi a latin térvesztését. Leszögezte: „Kétezer év történelme, kultúrája semmisül meg, és senki nem tesz semmit! Ma már a püspökök sem tudnak latinul: olaszul, spanyolul, angolul beszélnek egymással. Hogy lehet valaki pap, ha nem eredetiben olvassa az egyházatyákat?” A karmelita szerzetes mindezért II. János Pál pápát tartja felelősnek: „Õ az a pápa, aki a legkevesebbet használja a latint” – hangoztatja. A cikk szerint Joseph Ratzinger bíboros is gyakran panaszkodik, hogy hiába mesél latin vicceket a Vatikán folyosóin, senki sem nevet, mert szó szerint nem értik a tréfát. A bíborosok sem használják a latint, a legtöbben angolul, spanyolul, vagy olaszul beszélnek. Sárközy meg nem nevezett tudósokat idéz, akik szerint Foster latinja sem tökéletes, a klasszikus kortól a reneszánszig összevissza használja a nyelvet, de legalább használja, és a kiejtés sem számít. „Erdő Péter bíboros, esztergom -budapesti érsek nyugodtan ejtheti a latint olasz kiejtéssel, ahogyan Habsburg Károly római boldoggá avatásán tette. És mit szól Foster atya Mel Gibson Krisztus-filmjének latinjához? ’Jaj, jaj, az egy szörnyűség volt!” – írja a baloldali lap római tudósítója. Népszabadság/MK