Napi Sajtószemle

A Blikk (16.o.) Tévéadásban szólalt meg a pápa, a Magyar Hírlap (3.o.) Megszólalt a pápa címmel számol be arról az általunk közölt hírről, hogy II. János Pál pápa a vatikáni tévé felvétele szerint a római Gemelli Kórház kápolnájában tartott pénteki szentmisén mondott néhány szót. Az MH kiemeli, hogy a szentatya láthatóan jobb állapotban van. A Blikk pedig figyelemre méltónak tartja, hogy az olasz sajtó már azt találgatja, hogy az egyházfő talán már március 14-én – amikor a szentatya egészségi állapotáról újabb hivatalos közleményt adnak ki – elhagyhatja a kórházat. Blikk/MH/MK
 
A Népszabadság Hétvégi mellékletében (12.o.) Ungár Tamás Hívők, papok, ügynökök címmel szólaltatott meg Baranya megyei egyházi személyeket és világi hívőket, hogy mi a véleményük az ügynökkérdésről. A riport szerint többen arra hivatkoztak, hogy őket nem érdekli, ki volt ügynök, s a katolikus megszólalók többsége nem híve új ügynöktörvény meghozatalának sem. Zakar Ferenc Polikárp zirci főapát, akit az egyik lista ügynöknek tüntetett fel, feltett egy kérdést az újságírónak: „1950-ben az aknazáron átkúszva szöktem el Magyarországról, és 1996-ig a Vatikánban szolgáltam. Hát akkor hogyan lehettem én ügynök?” Ungár erre nem tudott mit válaszolni. A zirci főapát nem adott engedélyt Dékány Sixtus paptanárnak, hogy a kérdésben nyilatkozzék, mondván: „Nehogy már egy vidéki szerzetes döntse el, hogyan viszonyul a törvényhez a katolikus egyház. Arra ott van a püspöki kar! A katolikus egyházban nincs demokrácia, ott a püspöki kar szava a döntő, ezért nem adhatok engedélyt.” Egy név nélkül nyilatkozó, az irgalmasok pécsi templomába igyekvő pedagógus kifejtette: „A katolikus egyház hajlamos arra, hogy a világot jó és rossz oldalra ossza. Pedig a jó és a rossz mindenben és mindenkiben jelen van. Az ember attól emberi és szimpatikus, hogy esendő. Nem kellene az egyháznak attól félnie, hogy kiderül, a papjai hibáztak, nem kellene félni az átvilágítástól. Amúgy az állambiztonságiak azért szerveztek be viszonylag sok papot, mert a régi rend rettegett az egyháztól. És egyáltalán nem volt nehéz beszervezni a papokat. A papok általában azért vállalták, hogy jelentenek, mert úgy gondolták, ennek árán megvédhetik a gyülekezetet. Persze volt, aki az előrejutás reményében jelentett s volt, aki azért vált zsarolhatóvá, mert az egyházi tanításokkal ellentétes módon élt a négy fal között – például szexuális kapcsolatot létesített… Ha a katolikus egyház nem néz szembe a múltjával, akkor később is zsarolhatóvá válik. Mellesleg van egy olyan érzésem, hogy az egyházi személyiségeket lejárató listák a kormánypárti politikusokhoz közel álló körökből kerültek ki. Természetesen nem azért tették fel a listákat, hogy az egyházat erősítsék. Õk épp arra számítottak, hogy a római katolikus egyház megijed, begubózik, és képtelen lesz az önkritikára. Eddig bejött a számításuk.” Népszabadság/MK
 
A Magyar Hírlapban (16.o.) Majtényi László egykori adatvédelmi biztos, a balliberális lap ombudsmanja értékeli Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor februári, évértékelő beszédét. Majtényi a miniszterelnök beszédét elemezve megállapítja: „A nagy egyházak politikai befolyásához és az úgynevezett nemzeti kérdéshez való korábbi hozzáállással való szakításnak vannak kézzelfogható jelei: elég, ha a népszavazási kampányra és Gyurcsány vatikáni látogatására utalunk… a miniszterelnök ennek folytatását és megerősítését sugallja, ami fontos körülmény.” MH/MK