Napi Sajtószemle

 
A Blikk (16.o.) Apácák ápolják a pápát címmel számol be arról, hogy öt hűséges apáca ápolja „a nagybeteg II. János Pál pápát. A nővérek már a szentatya egyetlen pillantásából is értenek.” A bulvárlap kiemeli: a pápa kedvenc ételeit Germana nővér készíti, parajos süteményét és karácsonyi pontyát a szentatya különösen szereti. Ruháit Matylda nővér tartja rendben, míg leveleire Eufrosyna nővér válaszol. A pápai lakosztállyal kapcsolatos feladatokat Fernanda nővér látja el. Az ötödik nővér, Tobiana pedig „a doktornő, a szentatya ’árnyéka’. Orvosi diplomája van, együttműködik az egyházfő háziorvosával, Renato Buzzonnetti doktorral. A pápának már a tekintetéből tudja, mire van szüksége”– mondta egy meg nem nevezett főpásztor az AFP-nek. Amióta II. János Pált a Gemelli Kórházban ápolják, Tobiana nővér el nem mozdul a betegágya mellől. A Blikk emlékeztet rá: az öt nővér csaknem fél évszázada szolgál Karol Wojtyla mellett, akihez annak krakkói püspöksége idején léptek be, s valamennyien a Jézus Szent Szíve rend tagjai. A bulvárlap idézi a római Sapienza egyetem orvosát, Robert Filippót is: „Mielőbb el kell távolítani a csövet a pápa torkából. Óriási a fertőzésveszély, amíg a légzést könnyítő cső benn van. Ha viszont kikerül, akkor az étel mehet a tüdejébe. A Parkinson-kór miatt elsorvadtak a légzőizmai, ezért óriási a kockázat.” Blikk/MK
 
A Magyar Nemzetben (4.o.) Molnár Antal Az egyháztörténész szemhatára címmel köszönti a 100 éves Vanyó Tihamér bencés szerzetest és történettudóst. A cikkíró, egykori pannonhalmi diák, nagy műveltségű, rendkívül széles látókörű tudósként mutatja be Vanyó Tihamért, akinek sorsa ugyanakkor „jellegzetesen XX. századi magyar sors. 1949-től 1969-ig egyetlen sora sem látott napvilágot. Ezt követően pedig lassan, kis lépésekkel került vissza a történész szakma vérkeringésébe. A Történettudományi Intézetben tartott előadásai igazi szakmai szenzációknak minősültek, az 1970-es évektől az országos folyóiratok versengtek írásaiért… A 60-70 évvel fiatalabb történészgeneráció számára Vanyó tanulmányai nemcsak adataik, hanem szellemiségük miatt is érvényes, sőt élvezhető olvasmányokat jelentenek. A szellem szülöttei, az írások megőrizték fiatalságukat. Ennél nagyobb jó nem érhet egy tudóst, főleg, ha százéves.” MN/MK
 
A Reggel (6.o.) Gyóntatószékkel nyert címmel számol be arról, hogy a Magyar Építész Kamara belsőépítészeti tagozata az idei évben Dragonits Mártának ítélte oda a legjobb belsőépítészeti díjat, a vele együtt járó aranyozott bronz emlékplakettel és egymillió forinttal. A zsűri 19 pályamű közül ítélte legjobbnak az építésznő munkáit: az altemplomi kápolna, a templomi könyvesbolt, a diszpécserpult, az újságárusító állvány, az új múzeumi tárlók és a felújított Schulek-féle gyóntatószék átalakítását. Dragonits Márta a lapnak elmondta: „Gyermekkorom óta azt keresem, hogyan lehet az Istent és az embert együttesen szolgálni.”Finta József Kossuth-díjas építész, a zsűri elnöke kifejtette: „Izgalmas feladat egy templombelsőbe beavatkozni. Márta alázattal, ugyanakkor rendkívül modern látásmóddal oldotta meg a feladatot. Reggel/MK