Napi Sajtószemle

 
A Mai Nap (5.o.) Úton a pápához a Remény címmel számol be arról, hogy egy hete vették át a Külügyminisztériumban a lap munkatársától azt a festményt, amelyet Ruttka Ferenc a magyar művészek nevében küldött a betegeskedő II. János Pál pápának, illetve kezelőorvosának. Azóta a szentatya elhagyta a kórházat, a festmény pedig a diplomáciai futárszolgálaton át a Vatikán felé tart. Nagy Bálint, a külügy dél-európai régiójának munkatársa elmondta: a festményt Erdődy Gábor, a Szentszék magyar nagykövete kapja meg néhány napon belül, „ő kezdeményezi a találkozót Õszentségével és kezelőorvosával.” Ruttka Ferenc már kétszer küldött festményt II. János Pálnak: „Először a pápa elleni merénylet után juttattam el neki egy képemet, később a combnyaktörése után. A Külügyminisztériumnak adnom kellett egy nyilatkozatot, amely minden diplomáciai futárküldeménynél kötelező” – közölte a művész a bulvárlappal. MN/MK
 
A Magyar Nemzetben (4.o.) Tamáska Péter A huszadik század ördögi praktikái főcímmel és Mindszenty József: A zsidó gettó után megcsináljuk a német gettót is? – a kormány hallgatott alcímmel idézi fel a magyarországi – és általában a keleti területeken élő – németek II. világháborút követő kitelepítését. A cikkíró emlékeztet rá, hogy Mindszenty József bíboros – ahogy a zsidóüldözések idején – most, a németek üldözésekor is a legmagasabb fórumokon emelte fel szavát: „A zsidó gettó után megcsináljuk a német gettót is? – kérdezett rá Tildy Zoltánra, ám hiába próbálta rávenni a kormányt, hogy az jelentse ki, kényszerhelyzetben cselekszik. Hallgatásunk vissza fog ütni ránk – írta. A szövetséges ellenőrző bizottság és a kommunisták machinációi alapján összeállított kormány pedig hallgatott, hiszen arra kötelezte el magát, hogy előírt módon viselkedjék és olyan nyilatkozatokat és gesztusokat tegyen, amelyeket nem ő talált ki.” MN/MK