Napi Sajtószemle

Az utóbbi hetekben több újság is foglalkozott a torinói lepellel, miután Raymond Rogers amerikai kutató-vegyész kimutatta: a lepel eredeti részéről hiányzó vanilin arra utal, hogy egy nagyon idős – akár 3000 éves – szövetről van szó. Ezúttal a Reformban (36-37.o.) Déri Zsuzsánna A torinói halotti lepel rejtélye címmel szól hozzá a témához. A cikkíró emlékeztet rá: „A 19. század végén a Vatikán nyilatkozatot tett közzé, amelyben kimondja: egyetlen relikvia ’légyen a legszentebb kereszténységben’ sem tekinthető eredetinek. Ez a bátor közlés szembe kívánt helyezkedni egy francia tudós akadémikus, Yves Delage meghökkentő állításával, amely szerint az anyagdarab… Krisztus eredeti halotti leple.” A cikkíró röviden áttekinti a lepellel kapcsolatos, főbb tudományos megállapításokat. Déri Zsuzsánna emlékeztet rá: a feltámadáskor a Jézus sírját őrző katonák „olyan fényélmény részesei voltak, amelytől megrettentek. A torinói lepel ily módon a világ első hologramjának tekinthető. Azok a kutatók, akik az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat végezték, ma már meggyőződéssel hisznek nem csupán a lepel valódiságában, hanem a Megváltó erejében is. Kapcsolatba kerültek a természetfeletti fénnyel, a krisztusi minőséggel.” Reform/MK
 
A Magyar Nemzetben (9.o.) Muray Gábor Gyertyafény és lélekláng főcímmel és Böjte Csaba tekintetéből különös erő árad alcímmel méltatja a gyermekmentő dévai ferences szerzetesről készült, Csillagfényben című dokumentumfilmet és magát Böjte Csabát is. A cikkíró nézi a filmet és befelé könnyezik, „no nem a szomorúságtól, hanem a különös fény miatt, ami a ferences atya tekintetéből árad. Vállán árvák csimpaszkodnak, tiszta szeretettel vigyáz rájuk. Mindent betölt a fény.” Muray különös egybeesésnek tartja, „éppen a fény ünnepe van…, Gyertyaszentelő Boldogasszony, Urunk bemutatásának ünnepe, amikor a keresztény világ a Krisztussal való első találkozásra emlékezik.” MN/MK
 
A Reformban (14-15.o.) Vitézy Zsófia Saját iskolát remélnek a moldvai magyarok címmel mutatja be a moldvai csángókat, kiemelve, hogy 2004. decemberében Böjte Csaba atya bejelentette: többedmagával létrehozza az első magyar nyelvű csángó iskolát. A riportból kiderül: ha minden rendben lesz, 2006-ra felépülhet az iskola. (lásd január 9-ei és február 1-jei számunkat – a szerk.) Reform/MK