Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Hetekben (10.o.) Lukács Ibolya Anna Jézus összeköt címmel megállapítja: a népszerű közösségi oldalak minden korábbinál jobban összekapcsolják az embereket, ma már pillanatokon belül megtudjuk a Twitterről, a Facebookról és a hasonló oldalakról, hogy a világ másik oldalán ki mit gondol adott kérdésekről, hogyan reagál a legfrissebb történésekre, és bármikor rég elveszettnek hitt ismerősökre is bukkanhatunk ezeken az oldalakon. Ugyanakkor a cikkíró rámutat: a világ jelentős részén az emberek életében az egyik legmeghatározóbb kapcsolatot még mindig – vagy újra – Jézus Krisztus jelenti. A kaliforniai Venturában működő Barna Group kutatóintézet legújabb felméréséből kiderül: Amerikában többen állítják, hogy személyes kapcsolatban állnak Jézussal, mint ahányan Facebook vagy Twitter profillal rendelkeznek. A megkérdezettek kétharmada azt mondta, hogy jelenleg is élő, az életét befolyásolni képes „személyes” kapcsolatban áll Jézussal. Ez az állítás a legtöbb korosztályra igaz, ugyanakkor egyes rétegek nagyobb arányban adták a fenti választ. A nőknek például 72 százaléka (szemben a férfiak 62 százalékával) állította, hogy Jézussal személyes kapcsolata van, a protestáns vallásúak 82 százaléka, szemben a katolikus 72 százalékával. A magukat inkább konzervatívoknak tartók 79 százaléka tartozik ebbe a csoportba, míg a liberálisoknál 48 százalék ez az arány. Minél fiatalabb volt a válaszadó, annál kisebb valószínűséggel mondta azt, hogy életét befolyásolja a Jézussal való személyes kapcsolata. A 65 éves vagy efeletti korosztály 72, a 46-64 éves korosztály 70 százaléka, a 27-45 évesek 65 százaléka és a 18-26 évesek 52 százaléka tartozott ide. A megkérdezett válaszolók többsége teljesen bizonyos abban, hogy Jézus válaszol az imáira. 38 százalékuk teljesen biztos abban, hogy Jézus személyes módon, a helyzetükhöz illő válaszokat ad nekik. 21 százalékuk valamennyire biztos ebben, míg 10 százalékuk szerint Jézus ugyan szól hozzájuk, de nem egészen biztosak ennek a kommunikációnak a létezésében. 8 százalék nem tudta, vajon válaszol-e neki Jézus. Legalább a megkérdezettek egyhatoda állította, hogy az alábbi módok egyikén keresztül szól hozzájuk Jézus: 52 százalék szerint közvetlenül az érzelmeiken, érzéseiken és elméjükön keresztül befolyásolja őket; 41 százalék szerint egy olvasott vagy hallott bibliai részen keresztül; 36 százalék szerint jelek által; 34 százalék szerint aktuális helyzetükre vagy szükségükre vonatkozó prédikáción vagy szentmisén, istentiszteleten elhangzott tanításon keresztül; 31 százalék szerint a körülmények csodálatos vagy megmagyarázhatatlan alakításával, A módozatok között szerepel továbbá a másoktól hallott beszéd, a Biblián kívül más könyvekben olvasott tartalmak és Jézus hallható hangja. A válaszolók jelentős része hisz abban, hogy Jézus személyesen részt vesz az életükben, olyan mértékben, hogy érzi a fájdalmaikat és osztozik a szenvedésükben. 21 százalék abban hisz, hogy Jézus tud ezekről a szenvedésekről, de nem érzi őket, és nem osztozik bennük. A válaszadók maradéka vagy nem hisz benne, hogy Jézus tudomást vesz a szenvedéseikről, vagy nem hisz Jézus létezésében.

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Népszava (2.o.) Döntetlen az állás Szlovákiában című, pozsonyi beszámolója megemlíti, hogy a szlovák és magyar katolikus egyházi vezetők tegnap Pozsonyban leszögezték: „Szlovákia és Magyarország lakosságának többségében nincs gyűlölet a másik nemzet iránt.” Idézi a lap Erdő Péter bíboros prímást, Esztergom-budapesti érseket: „Az emberek többsége normálisabb, mint a politikusok” (A témához kapcsolódóan lásd tegnapi számunkban a Szlovák és magyar egyházi vezetők találkozója a papság évében című beszámolónkat – a szerk.)

A Magyar Hírlap (Szentmise… 2.o.) közli, hogy Széchenyi István halálának százötvenedik évfordulója alkalmából szentmisével egybekötött megemlékezést tartanak ma este háromnegyed hattól a belvárosi Nagyboldogasszony fő-plébániatemplomban a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) szervezésében. A szertartást Osztie Zoltán plébános tartja, előtte Iván László professzor, fideszes képviselő tart előadást a legnagyobb magyar történelmi szerepéről.

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (1.,27.o.) Faggyas Sándor Jogfolytonosság és újrakezdés címmel emlékszik Varga Béla balatonboglári plébánosra, az 1945-47-es Nemzetgyűlés egykori elnökére, kiemelve: „Magyar egység, megértés, megbocsátás. Ez volt Varga Béla három kívánsága, amikor negyvenhárom évi száműzetés után 1990-ben hazatért, és visszaadta alkotmányos tisztét az 1945 óta először szabadon választott Magyar Országgyűlésnek… Varga Béla, a ’szeretet apostola’ személyében szimbolizálta a kommunista diktatúra előtti és utáni szabad, független Magyarország közötti jogfolytonosságot.”

Magyar Kurír