Napi Sajtószemle

A Népszabadságban (Feszültségek az egyházakkal 8.o.) Heisler András, a Mazsihisz elnöke nyilatkozik, aki elmondta: az utóbbi években sokat javult a zsidó hitközségek és a nagy keresztény egyházak viszonya. „Ez természetes állapot, hiszen más, hitelveket vallunk ugyan, de közös erkölcsi alapon állunk a keresztény egyházakkal. Jól működnek az intézményes kapcsolattartás fórumai – egyebek mellett a Keresztény-Zsidó Társaság –, az egyháziakat érintő közös ügyekben rendszeres a konzultáció. Az utóbbi hónapokban azonban több esemény is feszültséget keltett a zsidó felekezet és a keresztény egyházak között.” Heisler András a kettős állampolgárságról szóló népszavazást és az egyházi iskolák támogatásáról folyó vitát említette. A határon túl élő magyar ajkúakért a Mazsihisz is felelősséget érez, de a keresztény egyházaktól eltérően úgy ítélte meg, hogy a kettős állampolgárság ügye olyan pártpolitikai kérdéssé vált, amelyben egy felekezetnek nem szabad állást foglalnia. Az egyházi iskolák finanszírozása kapcsán a zsidó hitközségek is egyetértettek azzal, hogy az állam nem tehet különbséget felekezeti és az önkormányzati intézmények között, azt viszont nem tartották helyesnek, hogy a „sajtón keresztül üzengessünk, vagy gyerekeket vigyünk az utcára tüntetni. A Mazsihisz a nyílt konfliktusok helyett inkább tárgyalásokat szorgalmazott a kormánnyal és ez a módszer eredményre is vezetett” – mondta a Mazsihisz elnöke. Megjegyezte: később is fenntartják a jogát, hogy önálló és markáns véleményt fogalmazzanak meg az egyházakat érintő kérdésekben. „Hatvan évvel a holokauszt után és 15 évvel a rendszerváltást követően akár kisebbségi vélemény is nyugodtan vállalható” – mondta Heisler András. Azzal kapcsolatban, hogy a pesti gettó felszabadításának 60. évfordulóján Gyurcsány Ferenc is felszólalt a Dohány utcai zsinagógában, a Mazsihisz elnöke kifejtette: ez semmi esetre sem sorolható a pártpolitikai megnyilvánulások közé, a kormányfő helyhez és alkalomhoz illő beszédet mondott. Pártpolitikai megnyilvánulásoktól azonban mindenkinek tartózkodnia kell a templomi szerepléseknél. „Mi eddig sem engedtük meg, és a jövőben sem fogjuk, hogy a zsinagógák a pártpolitika színterévé váljanak” – jelentette ki Heisler, aki szeretné, ha más egyházak és felekezetek is megfelelnének ennek az elvnek. A Mazsihisz elnöke fontosnak tartja, hogy a pesti gettó felszabadításának évfordulóján a három közjogi méltóság mellett valamennyi parlamenti párt képviselője jelen volt a Dohány utcai zsinagógában megtartott emlékező istentiszteleten. Ugyanennyire fontos, hogy az országszerte tartott megemlékezéseken katolikusok és más egyházakhoz tartozó keresztények is részt vesznek. Szimbolikus jelentősége van annak, hogy „keresztény testvéreinkkel közösen gyászoljuk azokat a magyar állampolgárokat, akiket elpusztított a gyűlölet” – mondta a Mazsihisz elnöke. Népszabadság/MK
Szintén a Népszabadság (keretes 6.o.) az MSZP ügynök törvénytervezetével kapcsolatban Németh Sándort, a Hit Gyülekezetének vezető lelkészét idézi, aki vasárnapi televíziós istentiszteletén azt mondta: az egyházak sem tekinthetik belügyüknek az ügynökkérdést. Németh szerint „a nyilvánosságra tartozik, hogy a katolikus egyház papjai továbbadták-e azokat az információkat, amelyeket például a gyónás alkalmával szereztek a hívektől. Annak idején a rendszeresen templomba járókon kívül sokan tettek eleget nagyobb ünnepeken gyónási kötelezettségüknek, és ha a pap a meggyónt bűnt továbbadta, az már közügy. Szerencsés, hogy a listák nem közvetlenül a rendszerváltást követően kerültek elő, hanem most, mert így az egykori célszemélyeknek – köztük neki is – volt idejük feldolgozni a történteket, s ma már nem vált ki olyan indulatokat a lépés, mint amilyet tíz-tizenöt éve váltott volna ki.” Népszabadság/MK
A Magyar Nemzetben (Cambridge és a Pázmány… február 1., 4.o.) James Crawford professzor, a cambridge-i egyetem jogi karának dékánja nyilatkozik, akinek a lap szerint nagyrészt köszönhető, hogy létrejött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Cambirdge-i Egyetem közös kurzusa, amellyel magyar diákokat oktatnak a világhírű intézmény tanárai a brit jogra. Crawford professzor elmondta: a kétéves képzés végén a magyar diákok európai és brit jogból is diplomát kapnak. A tanulók angolul tanulnak és ezen a nyelven is vizsgáznak. A diákoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megismerkedjenek az angolszász jogrendszerrel, ami teljesen eltér a Magyarországon használatos kontinentális jogtól. Az előadások egy részét a Cambridge-i Egyetem Magyarországra látogató professzorai tartják. A magasan kvalifikált jogászoknak a határokon átnyúlóan kell tudniuk dolgozni. Ha elvégzik ezt a kurzust, akkor megértik majd a nemzetközi ügyeket is. A diplomával jó esélyt kapnak arra, hogy nemzetközi irodákban jussanak álláshoz. Az interjúból az is kiderül, hogy az induláskor 40, kiemelkedő képességű hallgató vesz részt a képzésen. „Mindenképpen korlátozzuk a létszámot. Csak a legjobbakat vesszük fel a képzésre, mivel nagyon kemények a követelmények. Így csak azok végeznek nálunk, akik később majd a szakma krémjét alkotják. A képzést a Cambridge-i Egyetem különböző alapítványai támogatják. A diákoknak egy tanév százezer forintba kerül. A professzorok azzal járulnak hozzá a magyarországi oktatáshoz, hogy a lehető legalacsonyabb óradíjért dolgoznak” – mondta a brit egyetem jogi karának dékánja. MN/MK