Napi Sajtószemle

A Népszabadság (Vonakodó békegalambok 4.o.) és a Blikk (Békegalambok… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy tegnap apróbb közjáték zavarta meg II. János Pál pápát hagyományos Úrangyala-imádsága előtt elmondott beszédében: a pápai lakosztály ablakából a szentatya, oldalán két kisgyermekkel, szabadon engedett két fehér galambot. A galambok azonban kezdetben nem akartak elrepülni az ablakpárkányról, majd végül nagynehezen mégis szárnyra kaptak. A Népszabadság mosolygós arccal ábrázolja a pápát, amint az egyik galambot figyeli. Népszabadság/MK
A Magyar Nemzetben (7.o.) Pilhál György Jézusról címmel reagál Vásárhelyi Mária balliberális szociológusnő azon kijelentésére, hogy „Jézus is szociálliberális volt, és ezt tök komolyan gondolom…” Pilhál így folytatja: „Én meg tök komolyan gondolom milliókkal együtt, hogy Jézus nem ugyanabban a csapatban játszott, mint a mai magyar szociálliberálisok. Vásárhelyi Mária önhatalmúlag állította be Jézust a kispadról… E helyről kérjük, ne tessenek belekeverni mindenkit a pártpolitikába. Jézus Krisztust a legkevésbé. Õ akkor lép a pályára, ha a szívünk úgy diktálja. És ő tudja, mikor kell jönnie. Vásárhelyi Marika meg maradjon a kaptafánál, vagy a fejőszéknél, fűzzön gyöngyöt, vagy morzsolgasson kukoricát. Jézust meg ne vegye a szájára.” MN/MK
A Magyar Hírlap után a Színes Bulvár Lap (Háromezer éves… 9.o.) is idézi Raymond Rogers amerikai vegyészt, aki állítja: a Krisztus szemfedőjének vélt torinói lepel, amely arcának és testének lenyomatát viseli, akár háromezer éves is lehet. Az orgánum emlékeztet rá: Rogers tagja volt annak a tudóscsoportnak, amely 1978-ban már megvizsgálhatta egyszer a relikviát. Az akkori vizsgálatok a lepel keletkezési idejét a középkorra tették. Az amerikai vegyész azóta tovább vizsgálta a birtokába jutott mintákat, és állítja: jóval régebbi anyagról van szó, mint azt gondolták. Szerinte ugyanis a korábbi vizsgálatok során nem az eredeti szövetet, hanem az égési nyomokat elfedő, későbbi pótlásokat vizsgálták a kutatók. Raymond Rogers elmondta: „Nem tudom bizonyítani, hogy a lepel valóban Krisztusé volt, ám annyi bizonyos, hogy egy igazi szemfedőről van szó, a rajta talált vérnyomok hitelesek, a szövési eljárások pedig megegyeznek a Krisztus születése előtti évszázadokban használt módszerekkel.” A kutató 2003-ban jutott néhány szövetminta birtokába, és egy sajátos módszerrel kezdte elemezni azok összetételét. Arra a megállapításra jutott, hogy a mintákban található úgynevezett vaníliaszint 1978-ban még 37 százalékban jelen volt, azóta ez az arány csökkent. Ebből következtetett arra, hogy a lepel háromezer éves lehet. A bulvárlap megjegyzi: a Vatikán még nem reagált a kutató eredményére, de Severino Poletto torinói püspök szerint Rogers módszere hibás, a lepel Krisztus holttestét borította. Színes Bulvár Lap/MK