Napi Sajtószemle

A Népszabadság (4.o.) A Vatikán párbeszédet ajánl Madridnak címmel számol be arról, hogy Joaquín Navarro-Valls, a Szentszék Sajtóirodájának vezetője tegnap közölte: a Vatikán kész a párbeszédre a spanyol hatóságokkal, s ezzel válaszolt a pápai bírálatokat kifogásoló madridi külügyi állásfoglalásra. A szóvivő azt kérte a spanyol kormánytól: teljes egészében tanulmányozza II. János Pál pápának spanyol püspökök előtt mondott beszédét. A Népszabadság szerint a Vatikán ezzel válaszolt a spanyol külügyminisztérium közleményére, amelyet azután adott ki Madrid, hogy bekérette Manuel Monteiro de Castro nunciust, és közölték vele: a madridi szocialista kormány megütközéssel fogadta a pápának Spanyolország elvilágiasodására vonatkozó bírálatát. Népszabadság/MK
Szintén a Népszabadság (Az egyházi iskolák titka 8. o.) emlékeztet rá, hogy a félszáz egyházi fenntartású gimnázium kevesebb mint tizedét teszi ki az érettségit adó középiskoláknak, ezért is szembetűnő, hogy több egyházi intézmény a legsikeresebb gimnáziumok közé tartozik: az Országos Közoktatási Intézet kimutatása alapján négy kategóriából kettőben katolikus középiskola vezeti a rangsort. Ha például azt nézzük, hogy melyik iskolában produkálják a legnagyobb fejlődést a diákok, akkor az első helyen a fővárosi Parona Hungariae Gimnáziumot találjuk, a harmadikon a debreceni Svetits Katolikus Gimnáziumot, a kilencediken a szintén budapesti Piarista Gimnáziumot. Más tekintetben a pannonhalmi Bencés Gimnázium is az élmezőnyben van. Kamarás István vallásszociológus szerint mindebben semmi meglepő nincs, inkább akkor kellene magyarázatot keresnünk, ha az említett katolikus gimnáziumok nem kerültek volna be a legjobbak közé. Kamarás emlékeztet rá, hogy amikor a Rákosi-korszakban államosították az egyházi javakat és feloszlatták a szerzetes rendek nagy részét, az egyházi középiskolák túlnyomó többségét is megszüntették, mindössze nyolc katolikus és egy református gimnázium működését engedélyezték. Így a megmaradt egyházi iskolák válogathattak a jobbnál jobb tanárok közül, s ez már önmagában garancia volt a magas színvonalra, ami évtizedek múltán sem romlott. Még a nyolcvanas években is az egyházi gimnáziumban tanuló diákok az átlagosnál több könyvet és értékesebb irodalmat olvasnak. A hagyományok tovább élnek. A régi egyházi gimnáziumok alkották az elitet, ezekbe többnyire jómódú és gazdag családok gyerekei járnak, vagy olyanok, akik kevésbé tehetősek ugyan, de az átlagnál jobb képességűek. Az újonnan alapított iskolák viszont – talán egy-két kivételtől eltekintve – egyelőre nem nyújtanak kiemelkedő teljesítményt. Kamarás arra is kitért, hogy a szentendrei és az esztergomi ferences gimnázium például nem az ott elért tanulmányi eredményekről, hanem mindig is értékrendjéről és jó hangulatáról volt híres. Népszabadság/MK
Az Élet és Irodalomban („… az ’élni kell’ nem ad felmentést mindenre” 7.o.) Dobszay János vallásszociológus, újságíró válaszol Wildmann János kérdéseire, abból az alkalomból, hogy most jelent meg Állam, egyházak Magyarországon 1989-2004. című könyve. Azzal kapcsolatban, hogy az ügynöktörvény ürügyén ismét fellángolt a vita arról, szükséges-e kiterjeszteni az átvilágítást az egyházakra, Dobszay elmondta: „Az elmúlt évtizedek elemzésekor sem engedékenyebb, sem szigorúbb mércét nem szabad alkalmazni az egyházakra, mint a társadalom bármely más intézményére.” Dobszay szerint „a legnagyobb tragédia nem az, amikor a meghunyászkodó szabad teret enged a zsarnoknak, nem az, hogy egyetérteni látszik vele, hanem az, hogy ugyanúgy belepusztul meghunyászkodásába, mintha nem tette volna. Ha tehát a hierarchia nem állt ki a bős-nagymarosi vízlépcső ellen, az még hagyján, de ha nem állt ki jogtalanul üldözött papjai mellett, az már nem védhető… Természetesen óriásiak a különbségek: voltak derék püspökök, akik megkeresték azt az egyetlen területet, ahol megvethetik lábukat, s abban erkölcsi nagyságot felmutatva serénykedtek. De sokukról elmondható: a ’paloták’ foglyaivá lettek. A protokolláris sürgés-forgás, az atyai kedélyeskedés, az egyházi reprezentáció közepette nehéz észrevenni, hogy a rábízottakkal a kapcsolatuk mennyire megszűnt, meglazult vagy megromlott. Ezzel nyílt meg a lelkipásztorok kettős tévútja: vagy a főpapot követő tunyaság, vagy az elmagányosodott, kétségbeesett, irányát vesztett buzgalom. Vagy ha egyiket sem bírta: az alkohol, a nő, a hanyag egyházi szolgálat. Valaha a püspökök napokat töltöttek egy-egy plébánián, váratlanul vagy várva megjelentek, de nem azért, hogy egy protokollszertartás végén a díszlakomán részt vegyenek, hanem, hogy ellenőrizzék az ügyeket, komoly, tárgyszerű beszélgetést folytassanak papjaikkal és híveikkel, a problémákra rábukkanjanak, s azokon segítsenek. Nyilván vannak megyék, amelyek püspökei ismerik övéiket. De az elmúlt évtizedekben – és olykor még ma is – egyáltalán nem volt ritka, hogy a püspök az év nagyobb részét tölti külföldön és belföldi protokolleseményeken, mint a terepen.” Dobszay szerint a múlt megítélését illetően „joggal várható el, hogy az az egyház, amely az élet fenntartása érdekében maga is belement megalkuvásokba, most ne legyen ítélkező bírája mások megalkuvásának.” ÉS/MK
A Magyar Hírlap (16.o.) Háromezer éves a torinói lepel? címmel közli, hogy az eddig hitnél jóval idősebb a torinói lepel. Ezt brit kutatók állítják. A Thermochimica Acta nevű kémiai szaklapban megjelent tanulmány 1300 és 3000 évre teszi a lepel korát, ellentmondva annak az 1988-ból származó (és egy szénizotópos vizsgálatra alapozott) elképzelésnek, hogy lepel, rajta a Jézus arcához hasonlító ábrával pár százéves középkori hamisítvány lenne – írja a liberális napilap. MH/MK
A Blikk (20.o.) Megjósolta a Biblia Csernobil vesztét? címmel ismerteti a londoni Daily Telegraph cikkét, amely szerint a Jelenések könyve megjósolta az ukrajnai Csernobil atomerőművében 1986. április 26-án hajnalban bekövetkezett robbanást. A Jelenések könyvében ugyanis olvasható: „… és leesék az égről egy nagy csillag… a csillagnak neve pedig üröm…” Az angol cikk rámutat: ukránul a csernobil szó annyit tesz: üröm. Emellett a csillagra való utalás is teljesen hiteles, hiszen a Halley-üstökös, a legfényesebb visszatérő üstökös 1986-ban járt a Föld közelében. A Jelenések könyve azt is írja: „… és sok ember meghala a vizektől, mivel keserükké lőnek.” A Blikk szerint ha a reaktor beleég a földbe, akkor elszennyezi a víztartályokat és a Dnyeper folyót. A bulvárlap megjegyzi: a csernobil szó másik jelentése „fekete esemény.” Az alvilág istenét pedig Csernobognak, fekete istennek hívják, és az ukránok még a katasztrófa idején is úgy átkozták meg ellenségeiket, hogy „Vigyen el a Fekete Isten!” Blikk/MK