A Magyar Hírlapban (19. o.) Lakner Zoltán Gyurcsány háta címmel elemzi a Gyurcsány-kormány első száz napját, s ennek kapcsán megállapítja: tudatos törekvése a miniszterelnöknek, hogy a társadalmi értékekről határozottan beszéljen, ellentétben az MSZP-s hagyományokkal. „Nagy visszhangot váltott ki, amikor Gyurcsány nekiment az egyházaknak. Pontosabban: provokálta az ellenzéket, hogy a témában kevéssé népszerű álláspontját hangoztassa. Miközben, nem mellesleg, a kormány részleges visszavonulást hajtott végre az egyházi iskolák finanszírozása érdekében.”
A Népszabadságban (14. o.) Bitó László Egy akol? címmel válaszol Révész Sándor, Jogot, de semmi hatalmat című, a lapban január 11-én megjelent és általunk is szemlézett cikkére, amelyben a szerző, bár kifejezte nemtetszését, elismerte a Magyar Katolikus Egyház jogát arra, hogy politikai erőkkel szövetkezzen. Bitó viszont ezt kétségbe vonja, és azt állítja: egy katolikus ismerőse igen kényelmetlenül érezte magát 2002-ben a húsvéti szertartáson, „ahol jó néhányan hatalmas kokárdákkal jelentek meg, nyilván, hogy megkülönböztessék magukat az istentelen gonoszoktól. Akik a már nagyon kiéleződött politikai kampányban nem egyházuk szövetségeseit támogatták.” A cikkíró szerint az ilyen szövetség „csakis a magyar katolikus hívek megosztásához vezethet. Márpedig az ilyen egyoldalú szövetségre lépő nem egyház, s aligha illetik meg a Révész Sándor szerint egyházaknak járó kiváltságok… De a legfőbb kérdés, amelynek a politikai erőkkel szövetkezett egyház feltételezése vezet, az ebből következő megosztás: vagyis a vád, hogy a Magyar Katolikus Egyház nem követi Jézus tanítását.” Ugyanakkor Bitó szerint a politikai szövetséges keresése egyáltalán nem jellemző az egész katolikus egyházra. Révész továbbra is fenntartja állításait, s mint írja: „Semmi köze a kereszténységen belüli vitákhoz, hogy mi felel meg és mi nem a Szentírás szavainak, Jézus tanításainak, a keresztények szellemének. Világi politikusok megnyilvánulásait nem igazolhatják vallási érvek. Ha tehát Bitó László az állam és az egyház elválasztásának híve lenne, nem is próbálkoznia ilyenekkel. Ha Bitó szerint elnézést kell kérnie annak, aki azt állítja, hogy a Magyar Katolikus Egyház politikai erőkkel szövetkezik, mert ez nem igaz az egyház egészére, akkor először a kormányfőt kell bocsánatkérésre fölszólítani. Követni fogom őt a megkövetésben.”
A tegnapi Népszabadság és Népszava után ma a Magyar Nemzet (9.o.) foglalkozik külföldi lapok sajtószemléje rovatában azzal, hogy egy eddig nem ismert dokumentumból kiderült: hetekkel azelőtt, hogy a náci csapatok elhagyták Rómát, Adolf Hitler személyesen parancsolta meg az SS-nek, hogy XII. Pius pápát rabolják el, szállítsák Németországba, és zárják be egy kastélyba. A két balliberális napilap az olasz La Repubblicára hivatkozva írt a fentiekről, míg a polgári orgánum a baloldali brit The Guardian alapján a katolikus Avvenire-t nevezi meg forrásként. Eszerint „az emberrablási akció egy olyan nagyobb terv része volt, amelyben a kereszténységet megszüntetik és a helyébe egy olyan vallást léptettek volna, amelyben Hitlert az emberiség megmentőjeként istenítették volna.”
Magyar Kurír