Napi sajtószemle

A Magyar Hírlapban (17. o.) Várkonyi Tibor Politika – Kívül tágasabb címmel bírálja Németh Zsoltot, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét, amiért egy publicisztikájában képmutató pojácának nevezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. A cikkíró szerint „a kirohanásra a magyar szocialista-liberális külpolitika elemzése adta az alkalmat, elsősorban Gyurcsány Ferenc vatikáni látogatása… Mit tesz Isten, ezekben a napokban nemcsak a madridi liberális El País, de az ottani konzervatív lapok is arról adtak hírt, hogy mérhetetlen a feszültség a Zapatero vezette baloldali kabinet és a spanyol püspöki kar között. Az ürügyet az adta erre, hogy az ottani „elfajzott” vezetés hajlamos lehetővé tenni a homoszexuálisok házasságát, mi több, azt a jogukat is, hogy gyereket fogadhassanak örökbe. A tervezett intézkedés e sorok szabadelvű írójának sincs ínyére, de eközben konstatálja azt is, hogy a kinti püspökök haragját nemcsak ez gerjesztette föl, hanem a spanyol szocialisták, liberálisok erkölcsi fölfogása úgy általában. Zapaterót mostanában nem hívták meg a Vatikánba, így alkalma sem volt püspökeire panaszkodnia közvetlenül II. János Pál pápánál, de tudtunkkal egyetlen spanyol jobboldali politikusnak sem jutott eszébe a vele ellentétes nézetű kormányfőt képmutató pojácának nevezni. Ott nem ez a stílus.”

A Magyar Nemzetben (7.o.) Torkos Matild Az új év első tanulsága című cikkének témája a délkelet-ázsiai, a jelentések szerint eddig legalább 130 ezer halálos áldozatot követelő szökőár. A cikkíró szerint „Mintha áldozatot mutatott volna be a cunami a Teremtőnek az ártatlanokból Krisztus születése ünnepén, az emberi gonoszság megbocsátásáért… a ’civilizált társadalmak’ elsodort szemétáradata rádöbbenthetné végre a népeket a mérhetetlen igazságtalanságokra: hogy míg emitt gazdagabb vidékeken dobozos kólára, meg eldobható pelenkára, meg mobiltelefonra is futja az átlagfogyasztónak, amott egy falat kenyér, de még egészséges ivóvíz sem jut. Csak éhség, betegség és halál.” A cikkíró emlékeztet rá: a magyar nép az ilyen tragédiák idején mindig megmutatja a világnak, hogy a lelke mélyén szolidáris a bajba jutott idegenekkel, bármit mondjanak is róla a hazai magyargyűlölők. „A pápai audienciára az országát feljelenteni utazó miniszterelnök is rádöbbenhetne végre, hogy ezek a belpolitikai ügyekbe bele-beleszóló egyházak, szeretetszolgálataik révén – híveik adományából – a világ dolgaiba is belekontárkodnak, ha kell, ha életet kell menteni, ha vigaszt kell nyújtani. A pápa őszentsége pedig nem azért nem köt sílécet az osztrák lankákon, mert öreg és beteg, hanem mert ilyenkor az imának van helye és ideje. Az egyébként jó szervezőkészségéről megismert miniszterelnöknek is lenne itthon éppen elég dolga, rábírhatná például a milliárdosok klubját a segítségnyújtásra… A miniszterelnök úrnak mernie kéne a jót tenni, ma a pokoli szökőár távoli sérültjeiért, holnap az aluljárók Krisztus-arcú hajléktalanjaiért. A pápánál bepanaszolt egyházak szeretetszolgálataival közösen. Ki tudja, lehet, hogy egy ’pápai gyerek’ botrányos pápai audienciájának talán éppen ez az üzenete. Hiszen ha a miniszterelnök megérti végre a kereszténység és a keresztyénség lényegét, akkor tudni fogja: az őszinte segítséget kérő kéznyújtásra csak egy válasz van. Az elfogadás” – írja Torkos Matild.

Szintén a Magyar Nemzetben (Munkáslány boldoggá avatás előtt 14.o.) Szécsi Ferenc plébános nyilatkozik abból az alkalomból, hogy Litéren a közeljövőben szobrot kap a 60 éve vértanúhalált halt Bódi Mária Magdolna. A 24 éves leányt 1945. március 23-án gyilkolta meg egy szovjet katona, amiért a korábban örök szüzességi fogadalmat tevő Magda nem engedett az erőszaknak. Szécsi Ferenc elmondta: a vértanúvá lett litéri munkáslány Fűzfőgyártelepen, a Nitrokémiánál dolgozott. Erős vallásossága kolostorba, valamelyik női rendbe vitte volna, de ezt a családi körülmények lehetetlenné tették. Õ azonban föltalálta magát: gyári munkásnőként szolgálta egyházát. Nehéz sorsú, sokszor durva munkásemberek között kellett megélnie a vallást, segítenie a rászorulóknak. Megszervezte a Katolikus Dolgozó Lányok Szövetségének fűzfői csoportját. Ki akart menni a frontra a sebesült fiúkat ápolni, de a gyár nem engedte, szükség volt rá, ezért otthon segített: a DL-tagokkal eljárt a rászorulókhoz (például beteg asszony helyett főzni, takarítani), maga is tartott lelkigyakorlatot, együtt fordultak imával Istenhez népünkért, vitte a segélyszállítmányt a füredi katonai kórházba. Élete arra is példa, hogy nem vallásos közösségben is lehet vallásos emberhez méltó módon élni – mondta Ferenc atya. Azt is közölte: mivel Bódi Magdolna vértanúságának emléknapja 2005-ben nagyszerdára esik, később tartják a megemlékezést. Április 2-3-án, az évforduló alkalmából Litéren fórumot rendeznek a XX. század boldoggá avatott és boldoggá avatás előtt álló magyarjairól, utcát neveznek el Bódi Magdáról, a vértanúság helyén fölavatják a tiszta és bátor katolikus munkáslány szobrát, a lelövés helyét emlékfával jelölik. Emlékkiállítás is lesz, a templomban fölszentelik a Bódi Mária Magdolna életét ábrázoló festett üvegablakokat.

Magyar Kurír