Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (6. o.) Tihanyi Örs A 2004-es esztendő belpolitikai mérlege című elemzésében kitér a Gyurcsány-kormány és a történelmi egyházak viszonyára is. A szerző emlékeztet rá: a történelmi egyházak ellen még 2001-ben indult meg az MSZP-s indíttatású hangulatkeltés: „A levelezgető Medgyessy, a vádaskodó Horn Gyula, a szószékek körül sertepertélő ifjú szocialisták és a Vatikánt támadó Kósáné Kovács Magda kétséget kizáróan jelezték a szocialisták megújuló katolikusellenességét. A Gyurcsány-kormány ehhez képest padlóig nyomta a gázt, durván megrágalmazva a Magyar Katolikus Egyházat a II. János Pál pápa előtti kihallgatásán. A papok politikai tevékenységét kifogásoló gyurcsányi vádaskodás azért is felháborító, mert, amikor a történelmi egyházak olyan közéleti kérdésekben hallatták a szavukat, amelyek a szocialista-liberális kormány érdekeit is szolgálták (ilyenek voltak például az EU-csatlakozási népszavazás előtt a részvételre és az igen szavazatokra való felhívásai), akkor a balliberális pártok, érdekes módon, egyáltalán nem kifogásolták a politikai szerepvállalásukat. Az MSZP most fanatizálja pártja ateizmuson szocializálódott szavazóit, s az egyházak politikai véleménynyilvánítása azért elfogadhatatlan a számukra, mert Magyarország egyetlen ezeréves hagyományokkal bíró intézménye 15 évvel a rendszerváltás után végre eljutott arra a szintre, hogy önálló és karakteres álláspontot fogalmazzon meg. Ez az értékrend a mélyre nyúló gyökerei miatt nem fér össze a baloldali pártok szekularizált és materialista hagyományaival. Az egyházak aktív közéleti fellépése és markáns véleménynyilvánítása egyébként világméretű jelenség, amelyik jó úton halad afelé, hogy sikeresen szálljon szembe a globalista fogyasztói társadalom önző individualizmusával. Jól példázza ez Mel Gibsonnak a Jézus szenvedéseiről szóló filmje, amely a baloldali értelmiség köreiben dühödt kirohanások egész sorát váltotta ki. De itt kell megemlíteni George W. Bush újraválasztását is, aki győzelmét a befolyásos amerikai evangéliumi keresztény egyház erőteljes támogatása nélkül aligha ünnepelhette volna meg.”

A szerző felhívja a figyelmet arra is, hogy a történelmi egyházak mellett volt a nemzetnek még egy csoportja, amelyet a Gyurcsány előtti MSZP úgy-ahogy tabuként tisztelt, a határon túl élő magyarság. Mára azonban ez is megváltozot. „Bármennyire szerencsétlen ötlet volt a december 5-ei népszavazás kierőltetése, mégsincs mentség arra az idegenellenes, szélsőjobboldali haideri és Le Pen-i retorikára, arra a gazdasági demagógiára és arra a szórványmagyarság ellen uszító politikára, amelyet az MSZP megengedett magának” – írja Tihanyi Örs.

Magyar Kurír