Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Zeffirelli bírálja… április 8., 8.o.) közli, hogy Franco Zeffirelli olasz filmrendező szélsőségesnek nevezte egy interjúban Mel Gibsont A passió című film miatt. A názáreti Jézus című film rendezője kijelentette: nem rivalizálásból ellenzi Gibson filmjét, hanem keresztény érzelmi alapon, amit szerinte elárultak „egy alantas mészárszékkel.” Zeffirelli leszögezte: „Gibson keresztény, de szörnyeteg apjától fundamentalista nevelést kapott. Én ismertem őt, és közismertek azok az agyrémszerű nyilatkozatai, amelyekben tagadja a vatikáni zsinatokat, és fenntartja, hogy a zsidóknak nem szabad megbocsátani Krisztus megölését.” A Magyar Nemzet megjegyzi: az olasz püspökök enyhébben ítélik meg A passiót. A püspöki konferencia „elfogadható, bár problematikus filmnek” minősítette Gibson alkotását.

A Magyar Hírlap (1., 2., április 8., o.) Európa üdvéért? címmel A Nap témája rovatában készített összeállítást Kósáné Kovács Magda Vatikánt bíráló kijelentéseiről. Az összeállítás leszögezi: „A Vatikán politikai lobbizását Brüsszelben senki sem tagadja – a Szentszék, amely államként nem tagja az EU-nak – egyik fő politikai célja, hogy a katolikus egyház megőrizhesse az egyes országokban korábban kiharcolt különleges privilégiumait. Az érdekkijárás a közösség mellett a különböző tagállamok kormányainál is működik. Nálunk tavaly Erdő Péter bíboros-prímás találkozott Kovács László pártelnök-külügyminiszterrel és Szili Katalin házelnökkel, és a támogatásukat kérte ahhoz, hogy az uniós alkotmány előszavában a keresztény értékek hangsúlyos szerepet kapjanak. A Vatikán többek között azt is szeretné, hogy a vallási közösségek a saját szabályaik szerint szerveződhessenek. Ez azt jelentené, hogy a vallási vagy szexuális orientáción alapuló, diszkriminációellenes EU-törvény hatálya alól kikerülnének az egyházak. Orbán Viktor, aki a napokban kapta meg a Vatikán egyik magas kitüntetését, az egyház álláspontjával megegyezően nyilatkozott az abortuszról és az eutanáziáról a hétvégén. A Szentszék stratégiája azonban más módon is működik, modern médiakommunikációjával már a harmadik évezred fiataljait célozza meg. A vatikáni rádióadó nem marad el a modern hírcsatornák mögött, az Egyesült Államok egyik vezető mobilszolgáltatója pedig közölte: a jövőben előfizetőik sms-ben juthatnak hozzá II. János Pál üzeneteihez.” Nyilatkozik a lapnak Elfriede Harth, a CFFC, az ENSZ-ben konzultatív státussal bíró, katolikus civil szervezet európai képviselője, aki szerint hiába deklarálta a II. Vatikáni zsinat állam és egyház szétválasztásának elvét, a római egyház még most is ultrakonzervatív nézeteket vall. Harth azt mondta, nem értenek egyet a Vatikán politikai tevékenységével, és az egyház reformjáért küzdenek (kötelező cölibátus eltörlése, püspökválasztás, válás elfogadása, fogamzásgátlás alkalmazása, női papok felszentelése, abortuszhoz való jog elismerése). Harth asszony hozzátette, kétszáz szervezet tiltakozott az egyház politikai lobbizása miatt. Azt is elmondta, Kósáné Kovács Magda véleményével egyetértenek, és megpróbálják támogatni a képviselőt.

Hazai hírek

Kósáné Kovács Magdának a Szentatyát bíráló kijelentéseiről Orbán Viktor vatikáni kijelentése kapcsán Juliusz Janusz apostoli nuncius tájékoztatta a Vatikánt – tudta meg a Magyar Nemzet (A Vatikán rosszallja… április 8., 3. o.). A Szentszéken rosszallással fogadták, hogy az MSZP nem határolódott el politikusától, aminek az a látszata, hogy Kósáné a szocialisták uniós politikáját tolmácsolta. Gál J. Zoltán szóvivő szerint Kósáné hasznos és nagy tekintélyű szereplője a hazai közéletnek. A szóvivő ezzel arra reagált, hogy a Fidesz szerint a miniszterelnöknek állást kell foglalnia Kósáné megnyilatkozásairól. Közli a lap azt is, hogy Dávid Ibolya, az MDF elnöke is gratulált Orbán Viktor vatikáni kitüntetéséhez.

A Népszava (Hatalom vagy… április 8., 3. o.) is közli, hogy a Fidesz szerint a miniszterelnöknek állást kell foglalnia Kósáné Kovács Magda megnyilatkozásairól, amelyek a Vatikánt és II. János Pál pápát is súlyosan sértik. Buda Péter egyházpolitikai szakértő, a kancellária főtanácsadója a lapnak úgy nyilatkozott, világszerte meghatározóvá válik a vallás mint politikai tényező, ez a jelen egyik legfontosabb paradigmaváltással felérő geopolitikai fejleménye. Buda szerint a Vatikán újra független, és komoly nemzetközi hatalommá vált Európában. Malachi Martinra, XXIII. János Pápa munkatársára, a téma egyik egyházi szakértőjére hivatkozva Buda azt állítja: II. János Pál pápa tevékenységének fő mozgatórugója geopolitikai vonatkozású. Martint szó szerint idézve a szakértő hangsúlyozza: a mostani pápa „eltökélten harcol a hatalomért.” Buda emlékeztet a brit The Tablet katolikus hetilap néhány évvel ezelőtti vezércikkére, amely szerint a Vatikán arra törekszik, hogy a társadalmat a szent irányelvek irányítsák. II. János Pál pedig a pápaság dominanciájának fölébresztésén fáradozik, egészen a középkorihoz hasonló előjogainak visszaszerzéséig. A jelenlegi pápa „felélesztené Nagy Szent Gergely igényeit, aki szerint a pápának, egy, a rendszeren kívüli uralkodónak kell lennie.” A Népszava megjegyzi: „Nem árt emlékeztetni, Orbán Viktort éppen erről a pápáról elnevezett lovagrenddel tüntették ki.” Buda nem tartja véletlennek, hogy a volt kormányfő millenniumi tevékenységét éppen most, az EP-választási kampányban ismerte el az egyház, miközben az ünnepségek négy éve voltak, a kitüntetésről pedig már 2002 nyarán döntött a pápa. „Ne becsüljük le diplomáciai képzettségüket: ha azt akarták volna, hogy ez ne legyen belpolitikai beavatkozásnak tekinthető, akkor átadhatták volna jóval hamarabb, vagy a kampány után. A Vatikánnak érdekében áll, hogy minél erősebb és felé elkötelezett Fidesz-csoport kerüljön Strasbourgba.” Kósáné Kovács Magda vihart kavart nyilatkozatára utalva Buda széles körben ismertnek nevezte, hogy a pápai állam unióval kapcsolatos törekvéseit az EU döntéshozóinak nagy része is rossz szemmel nézi.

Buda Péter az április 8-ai Népszabadságban (16.o.) Gábor Györggyel közösen írt, A Vatikán és Európa című cikkében írásban is megfogalmazza a fentieket.

A Magyar Hírlapban (3. o.) Sztankóczky András Meneküljünk, jön a Vatikán! címmel ironizál Kósáné Kovács Magda kijelentésein. Leszögezi: „Uramisten! Lobbizás Brüsszelben, ez tényleg döbbenetes. Ki gondolta volna, hogy ilyesmi megeshet Európa fővárosában? Mondjuk egy európai parlamenti megfigyelő – akiből rövidesen képviselő lesz, esetleg gondolhatott volna ilyesmire. Mert bizony az Európai Unióban mindenki lobbizik a vállalatoktól kezdve a civil szervezeteken és országokon át az egyházakig. A különféle érdekek megfogalmazása és képviselete Brüsszel lényege, és a magyar szervezetek is pont ezt teszik, és fogják tenni, remélhetőleg sikeresebben, mint a Vatikán.” A cikkíró tényként szögezi le, hogy a Vatikán lobbizása elképesztően eredménytelen, hiszen még azt sem sikerült elérnie, hogy az unió alkotmánytervezetében szerepeljen Isten neve. A Vatikán hiába ellenzi például a fogamzásgátlást vagy a mesterséges megtermékenyítést, a hatás szinte semmi, és ez így van még a magukat katolikusnak vallóknál is. A pápa éppen a héten sajnálkozott, hogy nincs elég pap. Sztankóczky rámutat: „A papok és a hívek hiánya miatt egyre több európai templomból lesz kiállítóterem. Csak a mecsetek száma gyarapszik. Ilyen körülmények között retteg Kósáné attól, hogy elképesztően rövid időn belül a katolikus ünnepek szimbólumrendszere, szellemisége fogja meghatározni Európa laikus ünnepeit is…”

A 168 Órában (április 8., 16-17.o.) Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a pünkösdkor adását megkezdő Magyar Katolikus Rádió Rt. vezérigazgatója nyilatkozik, aki elmondta: „Szó sincs milliárdokról – ilyen nagyságrendű vállalkozásba nem is kezdhettünk volna. Ám kétségkívül jelentős áldozatot kíván a Magyar Katolikus Egyháztól. De megtesszük, mert fontos, hogy legyen támpont, mérce ebben a széthúzó világban. Döbbenetes, mennyi negatív hírrel találkozunk naponta. Mi a jó hír rádiója leszünk. A szentatya azt tanítja: a média feladata, hogy az igazat közvetítse, és felhívja az emberek figyelmét a világban jelen lévő jóra.” A főpásztor szavai szerint az induló intézmény „kis rádió lesz. Szerény, összefogott, profi stábbal próbál eleget tenni hivatásának. Egy-egy munkatárs több ember feladatát fogja elvégezni, mert szűkös a költségvetés. A rádió a Magyar Katolikus Egyház pénzéből indul, de hogy hosszú távon is színvonalas műsorokkal tudjunk szolgálni, ahhoz pályázunk, támogatásért folyamodunk külföldi egyházakhoz is. Mindenki lehet hirdető, aki elfogadja az egyház szellemiségét. Furcsa lenne, ha olyasmit kellene egy katolikus rádióban hirdetni, ami összeegyeztethetetlen egyházunk tanításával.” Spányi Antal azt is leszögezte: „Egy katolikus rádió az egyház tanítását népszerűsíti. Ha ez politizálás, akkor minden cselekvésünk az. Ám rádiónk nem lesz a pártpolitikai küzdelmek eszköze. Mert az egyház fölötte áll a politikai csatározásoknak. De közvetítenie kell az egyház társadalmi tanítását. És látható, mire alapul a tanítás. Ha ez politikának számít, ezzel fogunk politizálni.”

Magyar Kurír