Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Demokratában (38.o.) Gazdag István Amikor Izrael diktálja a tempót című, több témát érintő cikkében kiemeli, hogy a napokban XVI. Benedek pápa „ismét kihúzta a gyufát az illetékes helyen”, miután A világ fényessége című, a múlt héten megjelent interjúkötetében azt mondta, hogy XII. Pius pápa „több zsidót mentett meg a náci időszakban, mint bárki más.” A cikkíró rámutat: az európai zsidóság legbefolyásosabb intézménye, a párizsi székhelyű CRIF november 21-én reagált, egyebek mellett azt állítva, hogy „a pápa véleményét nem osztja a korszak egyetlen komoly történésze sem.” A szervezet elnöke, Richard Pasquier által aláírt közlemény sajnálkozásának ad hangot amiatt, hogy a pápa „nem vette magának a fáradságot a témába vágó történelmi munkák áttanulmányozására, pedig a történelem azt mondja, hogy ’XII. Pius sohasem kelt nyíltan a zsidók védelmére a második világháború alatt’, és ami a legsúlyosabb, ’még a háború után sem tett említést egyetlen alkalommal sem a holokausztról’.” Meyer Habib, a CRIF alelnöke a vatikáni archívumok megnyitására szólította fel a pápát, arra emlékeztetve, hogy „ez egy érzékeny és fájdalmas téma számunkra.” Gazdag István, utalva az interjúkötet címére, megjegyzi: „Egyesek szemét láthatóan irritálja a fény.” Egyúttal idéz Máté evangéliumából: „Ez ország fiai pedig kivettetnek a külső sötétségre; holott lészen sírás és fogaknak csikorgatása” (8,12).

A Magyar Nemzetben (6.o.) Salamon Konrád Zsidómentés és tanúságtétel címmel nem érti, hogy XII. Pius bírálói miért nem veszik figyelembe az egyik legilletékesebb szemtanú, Italo Zolli (Israel Zoller) egykori római főrabbi véleményét, aki a II. világháborút követően katolicizált, s a XII. Pius iránti tiszteletből, a keresztségben az Eugenio nevet választotta. Salamon emlékeztet rá, hogy Róma német megszállása után az SS római parancsnoka megzsarolta a zsidókat. Ötven kiló aranyat követelt tőlük, azzal fenyegetőzve, ha ezt nem teljesítik, a város minden zsidó származású férfi lakosát deportálják. Ám csak 35 kiló aranyat sikerült összegyűjteni, ezért a főrabbi a Szentszékhez fordult, ahol másnapra meg is ígérték a hiányzó 15 kiló arany átadását. Időközben a különböző katolikus egyesületek és plébániák is összeszedték a kért mennyiséget. A cikkíró idézi az egykori római főrabbit, aki 1945-ben ezt írta: „A zsidóság nagy elismeréssel tekint őszentségére, a pápára, aki sürgető felszólításaival ismételten közbenjárt érte. Azért is nagy hálával tartozunk, hogy amikor ezek hatástalanoknak bizonyultak, őszentsége határozottan tiltakozott az igazságtalan törvények és eljárások ellen. E hála különösképpen a római zsidók feladata, akikre a pápa – már csak a földrajzi közelség okán is – különleges figyelemmel tekintett.” Amikor pedig a római zsidók elhurcolásának halogatása miatt feldühödött Himmler új SS-parancsnokot nevezett ki Róma élére, hogy hajtsa végre a zsidók deportálását, a veszélyre a szentszéki nagykövet figyelmeztette a pápát, aki azonnal elrendelte: nyissák meg a rendházakat és kolostorokat. Erről Zolli így számolt be: „A Szentatya a püspökök számára kiadott egy körlevelet, amely szerint fel kell függeszteni a kolostorokban érvényben lévő klauzúrát, hogy az intézetek menedékül szolgálhassanak a zsidók számára. Tudok egy olyan helyről, ahol a szerzetesnők átengedték szobáikat a menekülteknek, és ők maguk a pincében aludtak éjszakánként… Ebben a válságos időben a Szent Rafael Társaságot a Szentszék segítségével Berlinből Rómába helyezték. Feladata a zsidók védelme és menekítése volt.” A cikkíró kiemeli: látva a tragikus eseményeket, XII. Pius rádöbbent, hogy tiltakozásai ellenkező hatást válthatnak ki. Erről így írt: „Sok ima és könny után megértettem, hogy tiltakozásom egyáltalán nem segíti a zsidókat, sőt még nehezebbé teszi helyzetüket… A hivatalos tiltakozás valószínűleg a civilizált világ tiszteletét és dicshimnuszát váltaná ki, de a szerencsétlen zsidók számára az eddiginél még kegyetlenebb üldözés lenne a következménye.” Szerencsés hozzáteszi: „Akik tehát hallgatással vádolják a pápát, figyelmen kívül hagyják a tényeket.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (Apátsági… 14.o.) közli, hogy 593 millió forintos uniós támogatást nyert el a zirci ciszterci apátság. A monostor területén 2012-re többfunkciós látogatóközpontot alakítanak ki oktatási termekkel.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (14.o.) A velünk élő Pilinszky címmel számol be, hogy a Katona József Színházban Most kényszerítlek, válaszolj címmel Bán János, Kotány Bence, Szumelidisz Krisztina és Seszták Szidónia szereplésével versein keresztül mutatták be a magyar katolikus költészet kiemelkedő alakjának, Pilinszky Jánosnak az életútját.

Szintén a Magyar Nemzet (Hobo… 14.o.) közli, hogy a Hangzó Helikon-sotrozatban megjelent a Hobo: Pilinszky című album, amelyen az ismert bluesénekes és előadóművész szavalja Pilinszky János verseit.

Magyar Kurír