Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Hetek (10-11.o.) Drámai exodus című összeállítása szerint „Bibliai mértékű exodus zajlik a Közel-Keleten… A Szentföldön és a környező országokban a keresztények száma drámai mértékben csökken, és csaknem kétezer éve s térségben élő közösségek kerültek veszélybe. Az elvándorlás okait és következményeit a Vatikán és keresztény jogvédő szervezetek mellett a közelmúltban már az Európai Parlament és az amerikai Külügyminisztérium vallásszabadságról szóló jelentése is elemezte.” A lap idéz a brit Independent november végi számából: „A keresztények száma fogyatkozik. Libanonban valaha többségben voltak a keresztények, ám a másfél milliós közösség ma már talán csak a népesség 35 százalékát teszi ki. Az iraki keresztények az öbölháború óta vándorolnak el, 2004 után már csak félmillióan maradtak.” Az egyik legtekintélyesebb olasz katolikus magazin, a La Civiltá Cattolica pedig a következőket írja: „A radikális iszlám mára számos keresztény lakta muzulmán országban teret nyert, és célja a saría elterjesztése az iszlám világban, ami nemcsak megnehezíti az ottani keresztény kisebbségek életét, de puszta létük is veszélybe kerül. Ez az oka tömeges kivándorlásuknak Európába, az Egyesült Államokba, Kanadába és Ausztráliába… Az 1993 óta Egyiptomból, Irakból, Jordániából, Szíriából, Libanonból, Palesztinából és Izraelből emigrált arab keresztények számát több mint hárommillióra becsülik. Az utóbbi tíz évben a Közel-Keletet elhagyók aránya 26,5 százalékról 34,1 százalékra emelkedett.” A Hetek többek között megemlíti, hogy Szíriában az ősi keresztény közösség létszáma az elvándorlás következtében 8 százalékra csökkent. A szíriai rezsim súlyosan diszkriminálja a keresztényeket. Nem fogadja el azoknak a muszlimoknak a vallási státuszát, akik más hitre térnek át. Ezzel szemben azokat a keresztényeket, akik áttérnek a muzulmán hitre, elfogadják és ők megkapják a hivatalos státuszt. Muszlim nő nem mehet férjhez keresztény férfihoz, de egy muszlim férfi feleségül vehet egy keresztény nőt. Ilyen házasság esetén a keresztény nő halála esetén nem temethető muzulmán temetőbe, hacsak nem tért át előtte a mohamedán hitre. Hasonló a helyzet Egyiptomban is. Itt a fizikai üldözés mellett a politikai és gazdasági diszkrimináció is erőteljes. Az ország 17 állami egyetemének egyetlen elnöke vagy dékánja sem volt keresztény. A kormány diszkriminálja a keresztényeket a közszférában való alkalmazásban, és az állami egyetemek alkalmazottjainak kinevezésében, és gátolja, hogy a legnagyobb presztízsű intézményben, az Al-Azhar Egyetemen tanuljanak, amely pedig közpénzből finanszírozott intézmény, félmillió tanulóval.

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Népszabadság (A pápa… 7.o.) beszámol arról, hogy XVI. Benedek pápa tegnap fogadta a Szentszékhez akkreditált új magyar nagykövetet, Győriványi Gábort, aki átadta megbízólevelét. A Szentatya kijelentette: az államtól nem azt várják el, hogy egy bizonyos vallást előírjon, hanem sokkal inkább azt, hogy biztosítsa a hitvallás és a vallásgyakorlás szabadságát. A pápa a készülő új magyar alkotmányról is szólt, hangsúlyozva: a Szentszék érdeklődéssel figyeli az új alaptörvény kidolgozására irányuló erőfeszítéseket. Megemlítette, hogy a preambulumban az alkotmányozók szándéka szerint benne lenne a keresztény örökségre való utalás. A pápa ehhez hozzáfűzte: éppen ennyire kívánatos, hogy az új alkotmányt a keresztény értékek ihlessék.

A Népszabadság (Bebetonoznák… 3.o.) és a Magyar Nemzet (Kész… 1.,3.o.) is közlik, hogy az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottsága tegnap közzétette az új alkotmány egységes koncepcióját. Eszerint a preambulum a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság mint alapérték mellett kiemelné a kereszténység történelmünkben játszott szerepét, megemlékezne történelmi alkotmányunkról, ezzel kapcsolatban külön hangsúlyt adna a Szent Koronának, mint a magyar államiság kifejezőjének.

A Magyar Hírlapban (Vélemények… 3.o.) Bárándy Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője elmondta: „Nem támogatjuk a Szent Korona szerepeltetését, a kereszténységre való utalást és a határokon túliak szavazati jogát lehetővé tevő elképzeléseket sem.”   

A Magyar Nemzet (Jótékonysági… 2.o.) közli, hogy a Böjte Csaba ferences szerzetes atya által vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítvány Székelyhídi Gyermekotthona és a Debreceni Református Gyülekezetének Immánuel Otthona javára rendeznek jótékonysági aukciót december 5-én vasárnap Debrecenben. A rendezvényen Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, a zsinat lelkészi elnöke köszönti a megjelenteket. Az aukción több mint 130 műalkotás kerül kalapács alá tízmillió forintot meghaladó értékben.

A Magyar Nemzet (A teremtés… 14.o.) beszámol arról, hogy kedden este a MÚOSZ székházában mutatta be Doncsev Tosó író, irodalomtörténész, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kisebbségi politikai tanácsadója Avanesian Alex és Szám Lászó Az örmény egyház története című könyvét, amelyhez Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát írt előszót. A könyv megemlékezik a 451 májusában lezajlott avarajri csatáról, ahol a világtörténelemben először az örmények védelmezték fegyverrel a kereszténységet, így a világosság és a sötétség, az élet és a halál, hit és a hitetlenség állt szemben egymással, és ütközött meg. Megemlékeznek az alkotók az 1915-ös örmény genocídium 95. évfordulójáról is, könyvük így szellemi és lelki iránytűt jelent az örmények számára – mondta Doncsev Toso.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Búcsúztatás 16.o.) beszámol arról, hogy tegnap a budapesti Szent István-bazilikában bemutatott gyászmisével búcsúztatták a november 15-én, 78 éves korában elhunyt olimpiai és háromszoros világbajnok birkózót, a Nemzet Sportolóját, Polyák Imrét. A hamvait tartalmazó urnát az altemplomban helyezték el.

Magyar Kurír